A KÖNYVTÁR ÉPÜLETE

A középkori Szolnok külsõ várárka a mai fõtér nyugati szélénél húzódott. A török-, majd kuruc kor nem kedvezett a város fejlõdésének. 1720-ban kb. 1.500 lakosa lehetett, s csak a század közepén emelték a téren az elsõ jelentõsebb épületet, a városházát, melynek második utódát látja a mai szemlélõ. Nem sokkal késõbb húzhatták fel a tér észak-keleti sarkán a "Fehér ló" fogadó falait, melyet egy 1764. évi városi jegyzõkönyv említ elõször. Az 1777-es Visitatio Canonica-ból (egyházlátogatási jegyzõkönyv) tudjuk, hogy a városháza közelében, 1749 tájékán emelt Szent Rókus-kápolnát az elõzõ évben (1776) újíttatta fel Tresser Lipót, a "Fehérló fogadó bérlõje". (A kápolnát Verseghi János varsányi intézõ építtette. Az õ fia volt Verseghy Ferenc, városunk leghíresebb szülötte, könyvtárunk névadója.)

A Fehér ló épülete a tér házainak mai homlokzati síkján állt egy évszázadnyi idõn át, míg 1860 körül megnagyobbították, elfoglalva ezzel a tér egy részét is.

A fogadót - mely néhány évig a színiéletnek is teret adott - kedvelték a szolnokiak, és sok neves embert megvendégeltek falai között. 1819-ben Ferdinánd trónörökös, 1845-ben Széchenyi István idõzött itt, de megfordult benne Kossuth Lajos is. 1888 február 19-én, egy városházi elõadása után vacsorát adtak Herman Ottó, a neves természettudós tiszteletére.

Ekkor azonban már több impozáns épület, pl. a könyvtárunknak késõbb négy évtizeden át helyet adó Magyar Király Szálló (1860) és a városháza (1884) övezte a - századunk közepéig piacul szolgáló - teret, melyet 1894-ben Kossuthról neveztek el. Így a dísztelen, városképet rontó fogadó lebontását egyre többen szorgalmazták.

Az 1876-os megyeszékhellyé válás után minden, e funkcióhoz szükséges épületet - megyeháza (1878), gimnázium (1888), törvényszék (1891) — felépített a város, csak a Pénzügyigazgatóság nem kapott méltó helyet.

A fenti okok miatt határozta el a közgyûlés, hogy a Fehér ló fogadó helyén - az eredeti homlokzati síkot helyreállítva - építik fel a pénzügyi palotát. 1891 májusában kezdték el a bontást, s ugyanazon év novemberében beköltözhettek az igazgatóság munkatársai. Hofhauser Antal tervei alapján, Milkó Vilmos és Vaskovits Antal irányításával húzták fel a falakat.

Az eredetileg egy emeletes épületre 1921-ben újabb szintet emelve alakították ki a jelenlegi tömegét. Az L-alakú épület levágott sarki falsíkjára ekkor készítették a már meglévõ pelikános városcímer fölé a magyar címer-stukkót. A térre nézõ fõhomlokzatot egy-egy sarokrizalit zárja, melyeken az ablakpár fölött az emelet ráépítésekor meghagyták az egykori záró párkány egy szakaszát.
A félköríves záródású ablakok ritmusa a földszinti 1-3-1-3-1-rõl az emeleteken 2-3-1-3-2-re vált.

A fõhomlokzat középtengelyét - az épület egykori fõbejáratát mely ma a kávéházba vezet – egy homloksík elõtt álló oszloppár és egy lizénapár által gyámolított bábos korláttal szegélyezett erkély hangsúlyozza.  A homlokzat földszinti kváderezése és az emelet keramit tégla burkolata méltóságot sugároz. A Tisza Antal (1863 és 1894 között Fehér ló) utca felõli homlokzat a fõtérihez hasonló kiképzésû, középen kétszárnyú kapuval.

Kulturális szerepet is kapott az épület, hiszen földszinti nagytermében az 1930-as években kiállításokat rendeztek, köztük a Szolnok legismertebb személyiségeit karikírozó Pólya Tibor-grafikák bemutatóit.

A pénzügyigazgatás megszûnése után 1952-tõl 1957-ig - a Közlekedési Mûszaki Egyetem szolnoki mûködése idején - a levéltár foglalta el a földszinti termeket. Az egyetem Budapestre költözésekor a levéltár visszament a bíróság épületébe, s a volt pénzügyi palotát elfoglalta a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága. Ekkor vették le a két címert a falról.

1965-ben a pártbizottság számára felépült az új, hatemeletes irodaház, s a megüresedett régi épületet a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola kapta meg kollégium céljára. 1996-ban a kollégiumot a Széchenyi-lakótelepi volt Gyermekváros épületében helyezték el, s hamarosan elkezdõdött a könyvtári célokra történõ átalakítás.

A Tisza Antal - egykor Fehér ló - utca 2. szám alatti volt adóhivatali ház, majd a munkásõr-parancsnokság székhelye 1991-tõl a gyermekkönyvtár, illetve a hang- és videotár mûködését biztosította.

A Dankó Zoltán építész eredeti stíluselemeket megõrzõ – pl. az épület fõbejárata újra a sarki falsíkra, a befalazott egykori ügyfélbejárat helyére került – tervei alapján 1996 és 1997 között megvalósult beruházás a két épület összekapcsolásával, s az ötszintes udvari raktár felépítésével méltó helyet teremtett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár számára.

Kósa Károly