Martfű

1998.10.

MARTFŰ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK BESZÁMOLÓJA [1994-1998] a megválasztása óta végzett tevékenységéről.

Martfű Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 30/1995.(V.25.) sz. határozatával elfogadott programjában rögzítette megvalósítandó feladatait.
A programban rögzített feladatok végrehajtásáról a Képviselő-testület az alábbi beszámolót adja:

Általános bevezető

Az önkormányzati rendszer alapjait és kereteit az Alkotmány és az Önkormányzati törvény határozza meg.
Az Alkotmány értelmében a település választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás - a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlásának - joga.
A helyi önkormányzás gyakorlására hozzák létre a választópolgárok a képviselő-testületet, mely az önkormányzati rendszer középpontja.
A Képviselő-testület programban megfogalmazott alapvető célja és feladata, hogy

E célok és feladatok megvalósítását szolgálják a képviselő-testületi ülések és az ott hozott döntések. 1994 óta 39 ülést tartott a testület, melyen 96 rendeletet alkotott, és 215 határozatot hozott.
A képviselő-testületi üléseken történő megjelenés aránya 85-100% között mozgott, így határozatképtelenség miatt egyetlen egyszer sem kellett ülést újból összehívni. Az üléseken hozott határozatok és rendeletek 3,1 %-a ellen tett a JNSZ Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt. A törvényességi észrevétel minimális aránya jól tükrözi azt az alapos és körültekintő előterjesztő munkát, melyet a polgármesteri hivatal dolgozói és a képviselő-testület bizottságainak tagjai végeztek.
A lakosságot érintő döntésekről széleskörű tájékoztatást ad a testület elsősorban a helyi televízió és a MÁS újság illetve a lakossági fórumok segítségével.
A döntésekben foglaltak végrehajtását folyamatosan ellenőrizte a testület, azok megvalósításában a képviselők is tevékenyen közreműködtek.
Az önkormányzati jogok gyakorlását jól szolgálja a Képviselő-testület bizottságainak munkája. A bizottságok résztvettek a testület elé kerülő döntések előkészítésében, előzetesen véleményezték az előterjesztéseket, illetve azokkal kapcsolatban vizsgálatokat tartottak, más településeken gyűjtöttek tapasztalatokat, információkat.
A Képviselő-testület öt bizottsága a beszámolási időszakban 145 ülést tartott, melyeken 589 napirendet tárgyalt meg.
A testület átruházott hatáskörében az Egészségügyi és Szociális Bizottság 1822 határozatot hozott.
Az önkormányzat Képviselő-testülete által létrehozott polgármesteri hivatal magas színvonalú szakmai felkészültséggel segíti a képviselő-testület és a bizottságok munkáját.
A polgármesteri hivatal belső tagozódása funkciójában jól szolgálta az önkormányzat működését, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítését, a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátását.
A lakosság ügyeinek intézése során naponta találkozik közvetlenül vagy közvetve az önkormányzat szerveivel, s az ügyintézés milyensége alapján alkot véleményt azokról.
1996-ban átadott új városháza épülete megteremtette a megfelelő színvonalú, kultúrált ügyintézés feltételeit, de ezenfelül lehetőséget nyújt a település szerepköréből adódó térségi és megyei rendezvények megtartására is.
Az önkormányzati feladatok és hatáskörök növekedéséből adódóan a polgármesteri hivatal évről évre több ügyet intéz, melyet az ügyiratforgalom is mutat:

Az ügyiratforgalom természetesen nem tükrözi a tényleges ügyfélforgalmat, hiszen számtalan esetben ügyirat keletkezése nélkül, azonnal intézi a hivatal a hozzáfordulók ügyeit. Például:

A lakosság ügyeinek intézése azonban "csak" egy része a polgármesteri hivatal feladatainak, hiszen tevékenysége az alábbi területekre terjed ki:

A hatósági tevékenység egyik fontos mutatója az ügyfelek részére jogot biztosító, illetve kötelezettséget megállapító első fokú határozat.
Az I. fokú határozatok száma:

Az ügyintézés gyorsaságát mutatja, hogy az ügyek 90%-át 15 napon belül intézi a hivatal, törvényességét pedig az, hogy a fellebbezések aránya 0,3%-a volt, és megalapozottnak azok mindössze 25%-a bizonyult.
A lakosság önkéntes jogkövetését bizonyítja, hogy az elmúlt években alig került sor végrehajtási intézkedésre.
A városban működő önkormányzati intézmények teljes körűen ellátják az önkormányzati törvényben előírt kötelező és az önként vállalt feladatokat. Ezen feladatok ellátásához a tárgyi, személyi, dologi feltételek biztosítottak voltak, és valamennyi intézményünk működése az elmúlt években zavartalan volt.

Az önkormányzat feladatai:

Az önkormányzat kötelező feladatai:

Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

A város társadalmi, gazdasági helyzetében 1994. óta bekövetkezett változások bemutatása:

DEMOGRÁFIA

Martfű város lakónépességének növekedése az elmúlt években megállt, és minimális csökkenést mutat. Évente mintegy 20-30 fővel/0,4-0,5%-kal/ csökken a lakónépesség, mely elsősorban a természetes szaporodás alacsony számából adódik.
1998. I. félévében 35 gyermek született, ezzel szemben a halálozások száma 29 volt. Mindemellett évente 15-20%-kal csökken a születések száma.
A városba betelepülők száma közel azonos az elköltözők számával, így negatív természetes szaporodás a lakónépesség csökkenését eredményezi.
A lakosság korösszetételének változása arányaiban a programban jelzetteknek megfelelően alakult. Nagyobb eltérést a 0-3 éves korosztály mutat, melynek indoka a már említett születések alacsony száma.
A lakónépesség (állandó) és korösszetétel alakulását a 8. számú melléklet mutatja be.

FOGLALKOZTATÁS

A munkaképes korú lakosság foglalkoztatásának problémáit továbbra is kiemelt kérdésként kezeltük az elmúlt évek során az ismert gazdaságpolitikai döntések, a piacgazdáság működésének hatásai, valamint a munkaerő-piaci politika alakulása miatt.
A városban a munkaképes korúak száma nem változott jelentősen 1994 és 1998 között, mivel a lakónépesség száma sem mutatott nagyobb eltérést az évek során. Ez azt jelenti, hogy 1994-ben 7768 fő lakónépességből 5511 fő, míg 1998-ban 7683 fő lakónépességből 5251 fő munkaképes korút tartottunk nyilván. A martfűi munkáltatóknál foglalkoztatott dolgozói létszám viszont ezen időszakban 4265 főről 2709 főre csökkent.
Ennek okai elsősorban a három nagy iparvállalatunk, leginkább a Tisza Cipő Rt-nél tapasztalható átalakulások, létszámleépítések, a gazdálkodási, termelési, értékesítési problémák fokozódására vezethetők vissza.
E változásokat csak részben ellensúlyozta a vállalkozások területén bekövetkezett foglalkoztatás növekedése, s ehhez a vállalkozói kedv fellendítésére tett erőfeszítéseinek eredménye, mivel az önkormányzatunk továbbra is a helyi adórendelet értelmében adómentességet, adókedvezményeket, valamint a vállalkozásindításra alkalmas közművesített telkek megvásárlásának lehetőségét biztosította az érintettek számára. Az értékelés időszakában 246-ról 325-re nőtt ugyanis a vállalkozások száma, 457-ről a - legnagyobb munkáltatóink társas vállalkozásokká alakulásának hatására is - a többszörösére az alkalmazottak száma. Önkormányzatunk az elmúlt négy évben folyamatosan szem előtt tartotta ezért a munkahelyteremtő beruházások támogatását, például a SALTIS Cipőipari és Kereskedelmi KFT, a MEZŐFARM KFT, valamint a Tisza Műtalp- és Gumigyártó KFT fejlesztési tervei vonatkozásában, mivel a termelés-bővítésük beleillik a város iparfejlesztési terveibe, illetve kapcsolódik az eddigi tevékenységükhöz is.
Pályázat alapján 1998-ban elnyertük az "ipari park" címet, mely lehetőséget jelent a továbbiakban önkormányzatunk számára különböző pályázatok benyújtására, amely az ipari parkká nyilvánított térségek fejlesztését, továbbá munkahelyteremtő beruházások indítását, kiemelt támogatását teszi lehetővé.
Ez annak ellenére is fontos, hogy a munkanélküliek száma városunkban az elmúlt időszakban kisebb csökkenést mutat. 1994-ben 636 fő került be a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásába, míg az 1998. augusztusi adataink 423 fő regisztrálását jelzik. A pályakezdők aránya a regisztráltakon belül 7,6%-os. A tartós munkanélküliek száma azonban egyértelműen növekedett, mivel a jövedelempótló támogatásban részesülők, a munkanélküli járadékot kimerítők száma 97 főről a beszámolási időszak végére 142 főre nőtt.
A munkanélküliségi ráta is mutatja ezeket a tendenciákat, míg 1994-ben ez 11%-ot, addig 1998-ban 8,5%-ot jelent a martfűi nyilvántartott munkanélküliek vonatkozásában, s összehasonlítva az országos adatokkal, ugyanez 14%-ról 9,1%-ra történő csökkenést jelez. Ez azt jelenti, hogy többi településhez viszonyítva munkaerőpiacunk átlagosan a térségben kedvezőbb szinten biztosítja a foglalkoztatást, fokozottabban véd a szezonális hatásoktól.
A munkáltatók mellett önkormányzati szinten folyamatosan nagy hangsúlyt fektettünk a leginkább nehéz helyzetben lévő, jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatására. Tettük ezt azért is, mert a jogszabályi változások alapján a maximum két évig folyósítható támogatás biztosításához szükséges 180 napos munkaviszony igazolása számukra igen nehéz feladatnak bizonyul az önkormányzati szinten megszervezett foglalkoztatásuk nélkül. 1995 szeptemberétől tehát folyamatosan, 15-20 fős turnusokban alkalmazunk korábban jövedelempótló támogatásban részesült dolgozókat, így közel 200 fő részére biztosítottuk azt, hogy nem maradnak rendszeres ellátás nélkül.
A munkaügyi kirendeltségnél benyújtott pályázataink alapján, támogatott munkakörben, általában kommunális jellegű feladatok elvégzésére, a Városgondnokságnál történő munkavégzéssel, a minimálbérnél magasabb járandóság megállapításával vontuk őket be a közhasznú munkavégzésbe.
A munkaügyi kirendeltség ezen időszak alatt megközelítőleg 15 millió Ft megítélt támogatással segítette munkánkat, s az önkormányzat hasonló arányban biztosította a saját erőt a pályázatok alapján a közhasznú foglalkozatás lebonyolításához. Jelentős eredményként könyvelhetjük tehát el, hogy sikerült az előző években elérnünk azt, hogy ezzel az eszközzel a tartós munkanélkülieket az ellátási rendszeren belül tudtuk tartani, mivel a rászorulók foglalkoztatása csak néhány fő esetében, annak önhibájából maradt el. Ez a tény a környező települések helyzetét is ismerve nem kis dolog, mivel így jelenleg mindössze 4 fő aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülő, a jövedelempótló támogatást kimerítő munkanélkülit tartunk nyilván. Ez azt jelenti, hogy önkormányzati forrásból, támogatás igénybevétele nélkül csak 4 személyt kell rendszeres ellátásban részesítenünk.
Az elmúlt négy évben még 5 alkalommal nyújtottunk be pályázatot a Közmunkatanács Hivatalához is, további támogatást kérve a közmunkaprogramjainkhoz. Sajnos fedezet hiánya miatt ezek sorra elutasításra kerültek, így a tervezett 120 fő pályázatonként 3-6-8 hónapos foglalkoztatásához ilyen módon nem sikerült támogatást szereznünk. A pályázati célként megjelölt, a Martfű, Kövér-majori ipartelep kialakítását így saját eszközeink igénybevételével tervezzük kialakítani, amely az elkövetkezendő években nagyobb ipari beruházások, vállalkozásindítások helyszíne lehet, mivel ezévben 10 vállalkozó erősítette meg szándéknyilatkozatával erre a területre beruházási fejlesztési, profilbővítési szándékát.
Összességében megállapíthatjuk, hogy városunkban a munkaképes korú lakosság helyzete, foglalkoztatása az elmúlt időszakban nem romlott, sikerült önkormányzati szinten is segítséget nyújtani ennek biztosításához. Az előző években indított, a későbbiekben megvalósításra kerülő terveink alapján ezt a munkahelyteremtő beruházások, az ipari park létrehozásának elősegítésével a jövőre vonatkozóan is biztosítani kívánjuk.

LAKÁSELLÁTÁS

Városunkban a lakások száma az elmúlt négy év során kismértékben növekedett, mely elsősorban a magánerős lakásépítések területén következett be.
A családi házat építeni szándékozók részére megfelelő mennyiségű és minőségű közművesített telek áll rendelkezésre, melyet folyamatosan telekkialakításokkal biztosít az önkormányzat.
Településünkön jelenleg a 426 értékesítésre kijelölt önkormányzati bérlakásból 38 nem került értékesítésre.
Az értékesítésből befolyt összeget az erre a célra elkülönített számlán kezeljük. Ebből a bevételből finanszírozzuk az első lakáshoz jutó fiatalok részére -önkormányzati rendeletünknek megfelelően - nyújtott kamatmentes támogatást, mely évente átlagosan 10-12 millió Ft kiadást jelent.
Városunkban lakásmegoldást a 19 család elhelyezésére alkalmas garzonház és a 34 szobával rendelkező bérlők háza biztosít, elsősorban a fiatal házasok részére, melyre továbbra is igen nagy az igény.
Az önkormányzat lakáskoncepciójának megfelelően ez év júniusában elkészült a második bérlők háza, mely további 30 szobával bővítette a fiatalok elhelyezési lehetőségét.
Még ebben az évben kialakításra kerül négy új garzonlakás is a "Macis óvoda" épületében.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a környező településekhez viszonyítva városunk a lakásellátás területén is lényegesen kedvezőbb feltételeket tud biztosítani, mely fontos eleme a Martfűn történő letelepedésnek.
Az elkövetkezendő évek kiemelt feladata, hogy az új városközpont területén a sor- és társasházak építése megkezdődjön, erre megfelelő vállalkozókat találjunk, s kedvező értékesítési feltételeket tudjunk biztosítani.

VÍZELLÁTÁS

Településünkön az ivóvíz-szolgáltatást és a kommunális szennyvíz kezelését a Városi Víz- és Csatornamű végzi.
Az ivóvízellátás javítása érdekében a kertes családi házas övezetekben éves ütemezés alapján körvezeték hálózat kiépítésére került sor. A terveknek megfelelően 1996-ban I. ütemben elkészült 1180 fm körvezeték, a Martos Flóra és a dr. Münnich Ferenc utak által határolt városrészben.
1997-ben a II. ütemben a Hunyadi úti átkötések, valamint a Kun Béla, Ady, Jókai, Rákóczi úti összekötések, a Tüzép út és a Kassák út összekötése, és a Munkácsy úti összekötések készültek el.
A III. ütem építésére 1998. II. félévében kerül sor, s ezzel be is fejeződik a körvezeték építése.
Az ivóvíz további minőségjavítása érdekében 1997. tavaszán megtörtént a gáztalanító berendezés felújítása. Szinte ezzel egyidőben került beépítésre az automatikus hypo adagoló.
A város területfejlesztési és környezetvédelmi céljainak egyik legfontosabb feladata a szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása volt. A hálózat hossza a város fejlődésének megfelelően növekszik.
A hálózat kiépítésével a talaj vízkészlet védelme is megoldódott, mely napjainkban, valamint a jövőre vonatkozóan rendkívül fontos feladat.
A szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 1995-ben 2546 db volt, 1998. I. félévében 2617 db. Ez a lakások számához viszonyítva 98%-os rákötöttséget jelent.
A maradék 2%-ot azok az ingatlanok képezik, melyekbe nincs bevezetve az ivóvíz, vagy zárt szennyvíztárolóval rendelkeznek.
A csatorna hálózatban bekapcsolt lakások számának emelkedésével egyenes arányban nőtt a tisztítandó szennyvíz mennyisége, melynek következményeként a városi szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz napi mennyisége 1300 m3-re emelkedett.
Az 1992-ben megépített, korszerű 1000 m3 kapacitású szennyvíztisztító telep napjainkra túlterheltté vált.
1996-ban elkészült a vízjogi engedélyes tervdokumentáció a kapacitás bővítésére. Az önkormányzat saját pénzügyi lehetőségei mellett különböző alapokhoz is kíván pályázatot benyújtani a beruházás megvalósításához.

KÖZLEKEDÉS, HÍRKÖZLÉS

A helyi közlekedés jó minőségű megteremtésében jelentős szerepe van az utak burkoltságának és a megfelelő forgalomszabályozásnak. A város önkormányzati tulajdonú útjain az elmúlt években nem történt olyan súlyos kimenetelű baleset, amely a forgalomszabályozás megváltoztatását indokolná.
A város autósainak érdekében 1997-ben megépült a MOL 2000 típusú üzemanyagtöltő állomás és mellette az autómosó, ahol kulturált körülmények között, a környezetet nem szennyezve lehet gépjárművet tisztíttatni.
1996-ban került átadásra a Tisza folyó belterületi szakaszán kialakított hajóállomás, mely lehetővé tette Martfű és a környező települések lakosságának bekapcsolódását a Szolnok - Tiszakürt - Tiszakécske útvonalú személyhajózásba.
1997-ben a volt Tisza Cipőgyári vadászház mellett elkészült a teherhajó kirakodását segítő hajóállomás is.
A város tömegközlekedése elsősorban az autóbusz- és vonatjáratokat érinti. A MÁV-val és Jászkun Volánnal esedékes évenkénti menetrend egyeztetések során igyekeztünk a helyi lakosok érdekeit érvényesíteni, azonban nem minden esetben vették figyelembe javaslatainkat. A helyi autóbusz-közlekedésben a járatok száma minimálisra csökkent, és a meglévő járatok sem elégítik ki teljes mértékben elsősorban általános iskoláink igényeit. Sajnos a Jászkun Volán és általános iskoláink között többszöri próbálkozás ellenére sem tudtunk megegyezést létrehozni.
1998-ban a Móricz Zs. úti autóbusz végállomást áthelyeztük a Vajda J. útra. 1997-98. évek során 7 db új utasvárót helyeztünk el helyközi és helyi autóbusz megállókban.
Változatlanul terveink között szerepel az autóbusz-pályaudvar áthelyezése a benzinkúttal szemközti területre, a rendezési terv szerint.
A város területén 1994-ben kiépítettük a teljes telefonhálózatot 4000 fővonalra, mely Martfű telefonellátását hosszútávra is biztosítja. A városközpontban 300, az óvárosban 100, a város nyugati végén 300 telefonvonal épült ki az újonnan épülő lakóházak ellátására. A telefonközpont kapacitása az igényeknek megfelelően folyamatosan bővíthető. Jelenleg a lakások 74%-ában van telefon.
A kábeltelevízió hálózat a telefonfejlesztéssel egyidőben a város egész területén szintén kiépült, ezzel megteremtődött a lehetőség arra, hogy minden lakos beköttethesse a kábel TV-t. Jelenleg a lakások 80,5 %-a kapcsolódott a kábel TV hálózatba. Ez az arány tovább nőhet, mert folyamatosan, bár egyre csökkenő mértékben továbbra is igénylik a kábel TV hálózatra való csatlakozást a lakosok.
A képviselő-testület 1994-ben határozott arról, hogy a városi kábel TV hálózatot a Városi Művelődési Központ üzemelteti. Az önkormányzat 1994-es határozatával megalapított a Városi TV Stúdiót önálló jogi személyiségű, részben önálló gazdálkodási formájú költségvetési szervként. A stúdió kialakítása megtörtént, az eszközök beszerzése és korszerűsítése folyamatos.
1997. előtt hetente egy, azóta hetente két új műsor készül, egy-egy ismétléssel. A helyi készítésű képújság napi egy óráról hat órára bővült. A városi TV biztosítja a lakosság tájékoztatását az aktuális, várost érintő eseményekről.
A helyi TV mellett a helyi sajtó is biztosítja a martfűi állampolgárok objektív tájékoztatását.
A Martfűi Állampolgárok Sajtója 1989 óta jelenik meg. Ez az újság lehetőséget biztosít az önkormányzati munka nyilvánosságának megteremtésére, folyamatosan információt ad központi és helyi jogszabályokról, közéleti és kulturális eseményekről, állami, társadalmi és gazdasági szervek tevékenységéről, a lakosság széles rétegeit érintő intézkedésekről. A lap biztosítja a helyi polgárok véleményének kinyilvánítását is.
Városunkban az önkormányzat és intézményei interneten történő elérése biztosított. A városi kábelhálózaton keresztül az internet kiépítése a lakosság részére folyamatban van. Várhatóan ez év végére realizálódik.

ENERGIAELLÁTÁS

Városunk infrastrukturális jellemzőit tekintve országosan is kiemelkedő helyet foglal el. A gáz és elektromos energia hálózat kiépítése Martfűn 100%-os. A városközpontban az új osztású lakóterületeken és az új üzlettelkek mellett is elkészültek a közművezetékek. A földgázhálózat mérete és kialakítása lehetővé teszi új lakó- és iparterületek ellátását.
Az elektromos hálózatban a lakások 100%-a, a gázhálózatban 94%-a kapcsolódott be. A közvilágítás a város minden lakóútja mellett megfelelő, 1994. óta 24 új közvilágítási lámpát szereltek fel.
1996-ban készült el a Szent István téren és a városháza északi oldalán a térvilágítás. A közvilágítási lámpák világítótesteit folyamatosan korszerűekre cseréljük, ezek aránya a városban jelenleg 45%-os. A kijelölt gyalogátkelőhelyeknél elhelyezett közvilágítási lámpákra különös figyelmet fordítunk.

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖZTISZTASÁG

A környezetvédelem elsődleges célja megfelelő életkörülmények révén az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, továbbá anyagi és szellemi javainak védelme. A környezetvédelem nem csupán védekező jellegű tevékenység, hanem olyan tervszerű környezetfejlesztés, mely környezetünket szükségleteink szerint - az ártalmak egyidejű megelőzésével alakítja.
E cél érdekében alkotta meg az Országgyűlés az 1995. évi LIII. törvényt, a környezetvédelem általános szabályairól. A törvény 1996. januárjában lépett hatályba, egyebek mellett tartalmazza a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait.
A törvényi felhatalmazás alapján Martfű Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felülvizsgálta korábbi környezetvédelmi rendeletét, s a környezetvédelmi törvénynek megfelelően megalkotta 28/1996.(XI.29.) sz. Kt. rendeletét a település környezetvédelméről.
Az önkormányzat képviselő-testülete minden évben napirendjére tűzi a város környezetvédelmi helyzetének tárgyalását, melynek alapját a város bel- és külterületén működő gyárak, a Városi Víz- és Csatornamű, valamint a Városgondnokság által készített tájékoztatók képezik.
A Martfű város közigazgatási területén működő gyárak környezetvédelmi tevékenysége tervszerűen, a törvényi előírásoknak megfelelően, a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség felügyelete alatt folyik.
A közterületek, utak, parkok, játszóterek, a belterületi erdő, a szervezett hulladékgyűjtés, a hulladéklerakó fenntartása, kezelése a Városgondnokság feladata.
Tevékenységéhez megfelelő személyi és tárgyi feltétellel rendelkezik.
A közterületek rendezését, tisztántartását a főfoglalkozású dolgozók mellett, időszakos foglalkoztatású személyek alkalmazásával látja el.
A szervezett hulladékszállításban bevont lakások száma 1998. I. félévében 1915 db (71%). Ez a szám az elmúlt évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. (lsd. melléklet)
Ennek feltételezhető oka az, hogy a lakosság egy része, aki kis jövedelemmel rendelkezik, vagy egyedülálló és nem "termel" egy hét alatt 1 kukányi szemetet, az a hulladékelszállításra vonatkozó szerződést felbontja, vagy meg sem köti, s önerejéből oldja meg a hulladéklerakóba való elszállítást, ami már nem kerül pénzébe csak fáradságába.
1996 őszén elkészült a hulladéklerakó régi temető felőli oldalán a kerítés. A hulladék beszállítása, lerakása ezzel ellenőrizhetőbbé vált. Napjainkra egyre rendszeresebb a hulladék földdel való takarása. A lerakó körül lévő 4 db talajvíz megfigyelő kút alapállapot felmérést 1996-ban elkészítettük.
1997-től folyamatosan, minden évben - a KÖTI KVF által meghatározott összetevőkre vonatkozóan - elvégeztetjük a vízmintavételt, vízvizsgálatot.
Az 1997-es év adatait összevetve a '96-tal megállapítható, hogy a talajvíz vizsgált komponensei jelentős mértékben nem változtak.
A hulladéklerakó üzemeltetése 1999-ig engedélyezett. Mivel városunk területén nincs olyan terület, ami hulladéklerakás céljára alkalmas lenne, ezért a távlati időszakra egy közeli regionális hulladéklerakóhoz való csatlakozás látszik célszerűnek. Ennek feltétele a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása.
Első lépésként 1997. februárjában a szolnoki RETHMANN RECICLING RT-vel kötöttünk szerződést, mely szerint a városban két forgalmas ABC mellett helyeztek el üveggyűjtő konténereket.
Az üveggyűjtő konténereket a város lakossága térítés nélkül veheti igénybe, a felmerülő költségeket /bérleti, ürítési díjak/ az önkormányzat vállalta magára.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a lakosság szívesen használja ezeket a konténereket.
Az elmúlt másfél évben 2 alkalommal került sor ürítésükre.
Második lépésként az iskolák bevonásával a szárazelem gyűjtés megvalósítását tűztük ki célul. Ehhez szükséges egy veszélyes hulladék tároló kialakítása, melynek terveit engedélyeztettük, s jelenleg folyamatban van a kivitelezése a Városgondnokság Kassák úti telephelyén.
Martfű város területén számottevő ültetett zöldfelület található. Az önkormányzat képviselő-testület 1996-ban tárgyalta a város parkosítási és fásítási programját, melyet úgy ítélt meg, hogy az egy év alatt nem teljesíthető. A képviselő-testület állásfoglalása alapján a feladatokat fel kellett osztani 1997. valamint 1998. évekre.
Ennek megfelelően 1997-ben a Városgondnokság megkezdte a száraz, életveszélyes, beteg fák kivágását. /Mártírok út, Simon F. út, Ságvári út, Szolnoki út, Munkácsy út, Lenin út, Ságvári úti parkoló/. A bölcsőde és a Május 1. úti óvoda udvarán összesen 23 db jegenyenyár kivágására került sor.
Rügyfakadás előtt a Lenin úti gesztenyefa sor gallyalása is megtörtént. Ezzel egyidőben a város területén 1-2 évvel korábban elültetett facsemeték rügypattanás előtti metszését is elvégeztette az önkormányzat, vállalkozó megbízásával.
1996-ban tovább folytatódott a fakivágás. /Művelődési Ház körül lévő park, Szakképző Iskola udvara, Szolnoki út/.
A kivágott fákat azonos fajú csemetékkel pótolják, kivéve a nyárfák azon családját, mely virágzáshoz allergiás megbetegedéseket okoz.
A kertészetben évek óta folyik fák, cserjék, örökzöldek iskoláztatása, egynyári virágok palántáinak nevelése, melyet a lakosság térítésmentesen igényelhet közterületre való kiültetés céljából. Ily módon a lakosság közvetlenül vesz részt szűkebb környezete, illetve a város zöldfelületeinek nevelésében, parkosításában.
1996-ban /II. félév/ telepítési érték nélkül 5000 db fagyalt, 300 db tuját, 940 db fát /kőrizs, csörgő, fűz, juhar stb.) került kiültetésre, a Városgondnokság illetve a lakosság által. A kihelyezett csemeték értéke kb. 750-800 ezer forint.
1997-ben városunk benevezett a "Három szombat" elnevezésű országos közterület-szépítő versenybe, melyben kategóriánkban a második helyezést értük el. A három szombat alkalmával összesen a város lakosságának 31%-a vett részt a munkálatokban.
1998-ban ismét beneveztünk a közterület-szépítő versenybe. A lakosság részéről az érdeklődés nagy. Egyre többen "állnak be a sorba" hogy környezetüket szebbé tegyék.
Az eddig megrendezett két szombat részvételi aránya 26%-os - a lakosság számához viszonyítva - igazolja a leírtakat.
1998. tavaszán a "Három szombat" közterület-szépítő verseny 2. napján a város lakossága 700 db tuját, 3.500 db fagyalt, 4.218 tő egynyári virágot, 2.014 db muskátlit ültetett ki a közterületekre városunkban óriási lelkesedéssel, vállalva a növények utógondozását is. A kiültetett növények értéke meghaladta az 1 millió Ft-ot.
Martfű Város Önkormányzata 1996. decemberében a Központi Környezetvédelmi Alapból 31.713.000.-Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a hulladéklerakó mellett lévő felhagyott bányagödör tájrendezésére.
A tájrendezési feladat közbeszerzési eljárás során megállapított kivitelezője a Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat. A tájrendezés műszaki átadása 1998. május 11-én megtörtént.
1998. május 25-én újabb pályázatot nyújtottunk be a bányajáradék Központi Környezetvédelmi Alapba kezelt bányavállalkozókra át nem hárítható /elmaradt/ tájrendezési feladatok finanszírozására. A dokumentációt a KEVITERV AKVA KFT készítette "Tájrendezési terv szerinti területrehabilitáció Martfű város 710/44-45, 710/82-85, 1650-1654 hrsz-ú anyagbányában" címmel. A pályázat elbírálásáról még nem kaptunk információt.
A zöld felületek gondozásában jelentős szerepe van az éltető víznek, a locsolásnak. Jelenleg ez a tevékenység a város területén nehézkes, vagy egyáltalán nem megoldható. Ezért az önkormányzat lépéseket tett egy központi öntöző rendszer kialakítására. Az öntözőrendszer több lépcsőben valósulna meg.
1996. októberében kezdődött meg városunk új önkormányzati épületét körülvevő park kivitelezése az Agrométer BT. részéről a Sasad RT 1993-ban elkészült parkterei alapján. Ezzel egyidőben a Szent István út mindkét oldalának fásítását is elvégezték előnevelt platánfák ültetésével. A telepítésen kívül a szerződés tárgyát képezi az elkészült park, valamint a fasorok teljes gondozása 1998. november 15-ig.
Az 1997. februárjában megkötött szerződés alapján szintén az AGROMÉTER BT végezte a Szt István téri Szt. István szobor körül kialakított park kivitelezését, melynek munkálatai 1997. augusztus 19-re készültek el.
Az 1997. őszén megkötött szerződés alapján a már KFT-ként működő vállalkozás elvégezte a temetőbe vezető út mindkét oldalának szomorú fűzzel való beültetését, valamint a Szent István téri szoborpark és a Szent István úti platánsor kiegészítését. Ezzel városunk közhasználatú zöldterülete 1997. dec. 31-ére 91,8 ezer m²-re nőtt, míg 1996. dec. 31-én 90,2 ezer m² volt.

HELYI KÖZUTAK ÉS KÖZTERÜLETEK FENNTARTÁSA

Az elmúlt 4 évben a város belterületi útjainak hossza 1 km-rel nőtt új utcák kialakításával ezen belül a burkolt utak aránya 64%-ról 91 %-ra emelkedett. Az elkövetkezendő évben aszfalt burkolat kerülhet az egyenlőre még csak útalappal ellátott lakóterületi utakra is.
1997-ben elkészült a Szent István út és 442. számú főközlekedési út csomópontja, mely könnyebbé teszi a városközpont megközelítését.
Napokon belül elkészül a Martfűt Tiszaföldvárral összekötő 4633 jelű út hiányzó 3,2 km-es szakasza is, melynek építéséhez önkormányzatunk jelentős mértékben hozzájárult. 1999-ben várhatóan sor kerül a 442. számú főút 4627 jelű mezőhéki és 4633 jelű tiszaföldvári összekötő utak körforgalmú csomópontjának megépítésére is. A csomópont tervezését szintén önkormányzatunk finanszírozta, az építési engedélyt a JNSZ Megyei Közlekedési Felügyelettől megkaptuk.
Az önkormányzati tulajdonú utak mellett a forgalmi rend kialakításánál igyekszünk figyelembe venni a lakosság igényeit.
Az elmúlt években a város minden utcájában legalább az egyik oldalon megépült egy gyalogjárda, 1994. óta összesen 2300 m új járda készült el.
Ez évben befejeződött a főbb gyalogos útvonalakon és a jelentősebb forgalmat lebonyolító üzleteknél és közintézményeknél a mozgáskorlátozottak közlekedését megkönnyítő burkolat illetve feljáró kialakítása.
A város közterületeinek szebbé tételén fáradhatatlanul munkálkodott az önkormányzat, így elkészült a Szent István tér, mely azóta is látogatók sokaságát vonzza városunkba, valamint folyamatban van a városháza körüli, a Szent István út és 442. sz. főút által határolt közterület parkosítása. 1998-ban felavattuk az 1848-as emlékművet és a TISZA című szobrot. Szintén ez évben került sor az egészségház előtti közterületen az új központi játszótér átadására.
A helyi közutak és közterületek fenntartásáról a Városgondnokság munkatársai gondoskodnak, erejükhöz mérten mindent elkövetnek azért, hogy közterületeink növényzete ápolt és gondozott, útjaink tiszták és télen síkosságmentesek legyenek.

KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS, SZOLGÁLTATÁS

A kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatás napjainkra teljes egészében a vállalkozásokra épül városunkban. Martfűn jelenleg 222 fő egyéni vállalkozó és 103 társas vállalkozás működik, ebből kereskedelemmel 87, vendéglátással 28, szolgáltatással pedig 58 vállalkozás foglalkozik.
Az élelmiszer és vendéglátás üzletkörben városi szinten túlkínálat uralkodik, az a tapasztalatunk, hogy a kezdő vállalkozók a legszívesebben ezen üzletkörhöz sorolható vállalkozások beindítását kezdeményezik. 25 élelmiszerüzlet működik, 11 ruházattal foglalkozó vállalkozás 7 használtcikkeket árusító üzlet van Martfűn, s a további 44 kereskedő pld. zöldség-gyümölcs, hús, kozmetikai cikkek, méteráru, lángos, horgászcikk, papír-írószer, állateledel, hírlap stb. értékesítésével foglalkozik. Az eddig hiányzó szakágak is kezdenek azonban a kereskedelemben meghonosodni, mivel van már pl. vasbolt, gazdabolt, kenyér- és pékárubolt, tejbolt. Ezen kívül papír-írószer, vegyi áru, festék üzlet vonatkozásában bővült a választék, de gomba módra szaporodnak a használt ruházattal foglalkozó vállalkozások is. Városunkra nem jellemző a szakboltok sokasága, ezért az üzletekben általában többféle termékkínálat van jelen s egyre nagyobb áruválasztékkal működnek. Továbbra is hiányzik azonban a bútorkereskedés, a mezőgazdasági gépek, berendezések értékesítésével foglalkozó vállalkozás.
A távlati lehetőségeket illetően korábban felvetődött egy modern bevásárlóközpont létrehozásának terve, ahol a kereskedelmi árukínálat egy része koncentrálódhatna. Erre eddig nagyobb lakossági igény, illetve a megvalósítását felvállaló vállalkozó, vállalkozás nem jelentkezett.
A vendéglátás ágazatban 2 cukrászda, 11 melegkonyhás vendéglátó egység, valamint 14, még mindig aránytalanul magas számban működő italüzlet szerepel nyilvántartásunkban.
A szolgáltatás vonatkozásában nem sikerült az elmúlt években jelentősen előrelépni, mivel továbbra sem rendelkezünk kárpitos, ernyő és redőnyjavító, órás, harisnya szemfelszedő és tartós fogyasztási cikkek garanciális javításával foglalkozó vállalkozással.
Egyre nagyobb számban működnek oktatási, művelődésszervezési, nyelvfordítói, mezőgazdasági-kertészeti szaktanácsadók, valamint ügynökök, adószakértők és könyvelők.
Előfordul már takarítási feladatok ellátására és személyszállítási szolgáltatás biztosítására szakosodott vállalkozás is városunkban.
Régi lakossági igényt is sikerült kielégítenünk a benzinkút 1997. évi átadásával.
A vállalkozók hatósági ellenőrzését folyamatosan, valamint szükség szerint végeztük és végezzük a társhatóságokkal együtt, tapasztalataink szerint a vállalkozásindításkor ismertetett feltételeket igyekeznek betartani, inkább kisebb hiányosságok pótlására kell esetenként a figyelmüket felhívni.
A jogszabályi változások miatt sokszor nehéz helyzetben vannak, mivel állandóan figyelemmel kell kísérniük azokat, hogy alkalmazhassák az új szabályokat.

OKTATÁS, MŰVELŐDÉS ÉS SPORTFELADATOK

Városunkban az elmúlt években is teljes körű volt a 3-6 éves gyermekek óvodai ellátása. Valamennyi iskola előtt álló gyermek óvodai iskola-előkészítésben vesz részt, de eredményként könyveljük el, hogy a hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek 3. éves koruktól óvodába járhatnak.
Az óvodáskorúak számának csökkenése miatt az elmúlt években csoportok megszüntetésére került sor, az 1998/99-es óvodai évben "a Macis óvodára" már nincs szükség, így annak más célú hasznosítására kerül sor. Nagy gondot fordítottunk az intézmények külső állagmegóvására és belső felújítására, valamint a nevelő munkát szolgáló eszközök korszerűsítésére. Folyamatosan korszerűsítjük az óvodák játszóudvarain elhelyezett udvari játékokat. Harmadik éve foglalkoztatunk a beszédhibás gyermekek megfelelő iskolai felkészítése érdekében logopédust, rendszeressé tettük az óvodás gyermekek hallás- látás és ortopédiai szűrővizsgálatát, mellyel az a célunk, hogy minden szempontból egészséges gyermekek kerüljenek iskolába. Jelenleg van folyamatban az óvodai nevelési program készítése, melynek eszközszükségletéhez folyamatosan biztosítjuk a szükséges anyagi forrást.
Mindkét általános iskolánkban biztosított volt az oktatás személyi, tárgyi feltétele. Szintén folyamatosan végeztük az iskolák külső, belső állagmegóvási, korszerűsítési feladatait. Az 1998/99-es tanévre mindkét általános iskolában közel 10 millió Ft-os beruházással kialakítottuk a számítástechnikai szaktantermeket 13-13 db. számítógéppel, mely biztosítja, hogy a NAT követelményeinek megfelelően korszerű körülmények között oktassák a számítástechnikai tantárgyat. Kiépítésre került az Internet, így ettől a tanévtől ez a korszerű ismeretszerzési forma is a tanulók rendelkezésére áll. Nagy gondot fordítottunk a nyelvoktatásra, intézményeinkben pedagógusok beiskolázásával biztosítottuk, hogy megfelelő létszámú nyelvtanár legyen az idegen nyelvek oktatásához. Folyamatosan sor került az iskolai bútorok cseréjére, felújítására, az iskolai sportudvarok korszerűsítésére, pályázati és önkormányzati forrásból az udvarokon korszerű fa játékok kerültek elhelyezésre.
A Martfűi Szakképző Iskola és Gimnáziumban is folyamatosan korszerűsödtek az elmúlt években az oktatás tárgyi feltételei, ezzel is arra törekedtünk, hogy vonzóvá tegyük középiskolánkat. Az intézmény a cipőipar nehézsége miatt az elmúlt években folyamatos beiskolázási nehézségekkel küzd, így a gimnáziumi oktatásra tevődött át a fő hangsúly. Jelentős tankönyvkedvezményekkel, étkezési támogatásokkal, kollégiumi férőhely biztosításával, korszerű számítástechnikai és nyelvoktatási feltételekkel törekedtünk arra, hogy középiskolánk vonzó legyen a környező települések tanulói körében is.
Az elmúlt évek jelentős eredménye, hogy a közművelődés területén is sikerült megőrizni és továbbnövelni a tartalmi munka színvonalát.
Sor került az intézmény elavult fűtési rendszerének cseréjére, új burkolatot kapott a bejárati lépcső és folyamatban van az intézmény előtti tér burkolatának cseréje is. A könyvtárban önkormányzati és pályázati forrásból növeltük a könyvbeszerzésre fordított összeget, korszerű számítógép vásárlásával lehetővé vált az Internet könyvtári igénybevétele. Kialakításra került a zeneterem, s ezzel tovább bővült a könyvtári szolgáltatások köre. A Művelődési Központ tartalmi munkájára fordított anyagi erőforrások lehetővé tették, hogy az intézményben működő csoportok megyei és országos szinten is több elismerést hoztak a városnak.
A város az elmúlt években is jelentős mértékben támogatta a különböző sportszervezetek, így a városi sportegyesület és a karate klub tevékenységét. Valamennyi szakosztály működési feltétele biztosított volt. 1997-ben a Városgondnokság vette át a sportpálya fenntartási, karbantartási feladatait, így a sportegyesület anyagi eszközei kizárólag sportszakmai célokra kerültek felhasználásra. A karate klub országos versenyeredményeket ért el, de támogatta a város a Mártírok úti Általános Iskola kötélugróit is, akik szintén szép nemzetközi sportsikereket értek el.

KÖZÖSSÉGI SZERVEZETEK

Az elmúlt években folyamatosan bővült a városban működő civil szervezetek száma, akikkel az önkormányzatnak folyamatosan jó kapcsolata volt. Költségvetési támogatásból járultunk hozzá ezeknek a szervezeteknek a biztonságos működéséhez. Sok irányú közösségi, művelődési, egészségügyi munkájukkal hozzájárultak a város jó hírnevének továbbfejlesztéséhez, saját tagságuk számára pedig színvonalas közösségi élményt biztosítanak. Az önkormányzat azon túl, hogy anyagiakkal támogatja ezeknek a civil szervezeteknek a tevékenységét azt is biztosítja, hogy megfelelő közösségi helyiségek álljanak rendelkezésükre, hiszen helyt ad a mozgáskorlátozottak csoportjának, a nyugdíjas kluboknak, a hallássérültek csoportjának, a Jó Reménység klubnak. Nagy jelentőségű, hogy ezek a civil szervezetek aktívan közreműködnek a városi feladatok megoldásában, városi rendezvényeken.

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI FELADATOK

Az egészségügyi ellátás területén 1997-től minőségi változások sorozatára került sor. Átadásra került egy új, korszerű egészségház, ahol biztosított a betegcentrikus egészségügyi ellátás. Ebben az egészségházban nyert elhelyezést valamennyi felnőtt háziorvosi körzet, 2 fogorvosi körzet, az ügyelet, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, fizikoterápiás szakellátás és több féle magánszakrendelés, így nőgyógyászat, bőrgyógyászat, szemészet, fül-orr-gégészet. Az új rendelőben új bútor beszerzésére is sor került, emellett korszerű EKG-készülékeket vásároltunk, hallásvizsgálót, és az ingyenes fül-orr-gégészeti ellátás az önkormányzat több mint félmillió forintos műszerbeszerzésével indulhatott el. Sor került új fogászati szék beszerzésére, modern sterilizáló berendezések vásárlására, így elmondhatjuk, hogy valamennyi alapellátáshoz szükséges eszközzel rendelkezünk. 1998-ban tovább javult az egészségügyi ellátás feltételrendszere, hiszen átadásra került az új gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat. Ebben a rendelőben is korszerű bútorokkal és eszközökkel magas színvonalon biztosított a 0-14. éves korúak egészségügyi alapellátása. Folyamatban van még egy gyermek körzet kialakítása, melyet a 0-14. éves korúak nagy számaránya tesz indokolttá, jelenleg szakmai gyakorlatát tölti városunkban az a gyermekorvos, aki a kialakítandó második gyermekkörzetben fogja a betegellátást végezni.
Ebben az évben kötött szerződést az önkormányzat egy gyógytornásszal, aki a lakosság számára térítésmentesen biztosítja az ellátást, ez különösen azért jelentős, hogy az általában mozgásszervi betegségben szenvedőknek lakásukon tudja a szakellátást biztosítani és így nem kell Szolnokra beutazniuk. Szintén folyamatban van egy mini labor készülék beszerzése, mellyel az önkormányzat tovább szeretné javítani az itt élők egészségügyi ellátását. A településen 3 felnőtt háziorvos dolgozik, közülük 2 vállalkozásban, 2 fogorvosunk közül az egyik szintén vállalkozásban látja el feladatát. A gyermek háziorvos szintén területi ellátási kötelezettségű vállalkozó, míg a foglalkozás-egészségügyben közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az orvos. 1998-ban valamennyi oktatási intézményünknél kialakítottuk az iskola-egészségügyi feladatok ellátásához a rendelőt, melyek alkalmasak a szűrővizsgálatok elvégzéséhez.
Az elmúlt években is kiemelt hangsúlyt kapott a felnőtt és gyermek korú lakosság szűrővizsgálata, így megszerveztük a felnőttek részére a tüdőszűrést, a nőgyógyászati rákszűrést, ultrahangos szűrővizsgálatot. Anyagilag is támogatta az önkormányzat a különböző civil szervezetek által kezdeményezett szűrővizsgálatok elvégzését is, például gégeszűrés, koleszterin-vizsgálat stb.
A bölcsőde, mint egészségügyi intézmény a 3. éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, gondozását végzi. Addig míg más településeken bölcsődéket szüntettek meg jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy 1996-ban mi egy korszerű 30 férőhelyes új bölcsődét adtunk át, amelyben három 10-10 fős csoport elhelyezésére van lehetőség. A gyermekek és az alkalmazottak étkeztetése a bölcsőde saját konyhájáról történik. A bölcsődéhez szép, rendezett udvar, játszó- és füves udvar, burkolt terasz tartozik, mely teljes körűen kielégíti a gyermekek mozgásszükségletét valamennyi évszakban. A bölcsőde az elmúlt két évben 120 %-os feltöltöttséggel üzemelt és folyamatosan nő a bölcsődei ellátás iránti igény, mely előrevetíti az intézmény bővítésének szükségességét.
Az önkormányzat szociálpolitikai tevékenységének fő törekvése az elmúlt években az volt, hogy a törvényi szabályozások keretei között stabil védőhálót nyújtson mindazok számára, akik arra szükséghelyzetük alapján rászorulnak. A szociális ellátások köre és a ráfordított költségvetési összeg az elmúlt években folyamatosan növekedett.
Szociális védőrendszerünk egyik szintjén azok a segélyezési formák állnak, amelyek egy adott élethelyzetben, adott jogszabályi normák szerint "jogosultsági alapon" járnak. Ilyenek: gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, mozgáskorlátozottak juttatásai, hadigondozottak juttatásai, vakok segélyezése, alanyi és normatív jogú közgyógyellátás.
Védőhálórendszerünk következő szintjén azok a segélyezési formák állnak, amelyek kifejezetten "a rászorultság" függvényei és amelyek mérlegelésen alapuló egyedi döntéseket igényelnek.
Ilyenek:

Ezt a két nagy segélyezési kört egészíti ki a munkanélküli járadékból kikerülők ellátása, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása.
Helyi szociálpolitikánk harmadik "védőhálója" a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosítása, így szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubjában nappali szociális ellátás, illetve családsegítés és gyermekjóléti szolgálat.
Szociális segélyezésre költségvetésünkből jelentős összegeket fordítottunk, melynek évenkénti és támogatás- formánkénti alakulását a beszámoló 10. sz.melléklete tartalmazza.
1998. évben tovább bővült, illetve várhatóan minőségileg is javul a rászoruló idős emberek szociális ellátása, hiszen átadásra került a "Martfűi Gondoskodás Háza", melyben 30 fő idős ember bentlakásos ellátására van lehetőség. Korábban a Családsegítő Szolgálat által végzett házigondozás, szociális étkeztetés, idősek klubja ellátási formák is átkerültek a vállalkozásban működtetett gondoskodás háza működési körébe és ezzel lehetővé vált, hogy hétvégi, illetve ünnepnapokon is biztosított legyen az időskorúak étkeztetése, gondozása. Ezzel az új szociális létesítménnyel lehetővé vált az átmeneti elhelyezés biztosítása maximum féléves időtartamra az arra rászorulóknak.
1997-ben minőségi változás történt a gyermek- és ifjúságvédelmi munka területén, hiszen az új gyermekvédelmi törvény hatályba lépésével városunkban is megalakítottuk a gyámhivatalt, mely Martfű városon kívül Rákócziújfaluban is ellátja a megelőző és hatósági gyermekvédelmi munkát. A törvény szellemében létrehoztuk a Családsegítő Szolgálat keretén belül a gyermekjóléti szolgálatunkat is. Ezzel tovább bővítve azt a jelző és segítő rendszert, amelyek a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek érdekeinek további védelmét szolgálja.

KÖZBIZTONSÁG

Városunk a közrend-közbiztonság szempontjából is kedvezőbb helyzetben van, mint a környező települések.
A martfűi Rendőrőrs működési területén évek óta nem történt súlyos bűncselekmény, kisebb lopások, garázdaság, könnyű testi sértés és szabálysértések elkövetése jellemzik a közbiztonsági helyzetet.
A városban működő 12 fős rendőrőrs működési feltételei biztosítottak, megfelelő irodahelyiséggel, szolgálati gépjárművel, híradástechnikai eszközökkel rendelkeznek.
1996. május 1-jével megszűnt a településen a 24 órás ügyeleti rendszer, melyet a bűn megelőzésben nagy szerepet játszó járőrszolgálat váltott fel.
Önkormányzatunk közel tíz esztendeje anyagi támogatással is segíti a rendőrőrs munkáját, hozzájárulva az egyébként szűkös működési kiadásokhoz.
A Polgármesteri Hivatal és a rendőrőrs együttműködésére a kölcsönös tájékoztatás és a szinte mindennapos kapcsolat jellemző, főként a szabálysértések elkövetése területén.
Nagy segítséget nyújtanak önkormányzatunknak a helyi társadalmi viszonyokat szabályozó rendeleteink betartatása területén.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS

A településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelmének érdekében a parlament 1997-ben megalkotta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. törvényt.
A törvény az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményeket, eszközöket, jogokat és kötelezettségeket határozta meg többek között az önkormányzatok részére is.
A településen fejlesztést, vagy rendezést csak településrendezési terv és építési szabályrendelet alapján lehet.
A településünk rendelkezik 1988-ban készült általános településrendezési tervvel, mely napjainkra elavult, mivel az a régi rendszerre épült. Különösen így van ez a külterületek vonatkozásában, mely még a nagybirtok-rendszerre épült. Azóta megtörtént a kárpótlás, mely kialakította a kisbirtok-rendszert, mely más építési struktúrát von maga után, ugyanakkor szükségessé vált újabb lakótelkek helyének kijelölése és rendezni kell a bel- és külterületeken lévő anyagnyerő helyek rekultivációját. A régi ÁRT ezeket a változásokat nem tartalmazta, így szükségessé vált a rendezési tervünk újrakészítése. Az új rendezési terv készítése a befejező stádiumában van.
A város fejlődése olyan ütemben haladt, hogy a régi városháza már nem tudta kiszolgálni kulturáltan az ügyfeleket.
Szükség jelentkezett a martfűi vallásos emberek részéről templom építéséhez földterület biztosítására.
A fentiek megvalósításához elkészítette a város az új városközpont részletes rendezési tervét mintegy 16 ha-os területre. A terület előközművesítésével, majd a Szent István körút és a 442. számú főközlekedési úthoz való csatlakozását követően megteremtődött a feltétele a katolikus és református templom megépítésének.
Az önkormányzat olyan időpontban fogott az új városháza építéséhez, amikor a város infrastruktúrája kiépült és anyagilag is lehetséges volt a megépítés finanszírozása, mely pályázati kiírás alapján igen kedvező feltételt biztosított.
A létesítmény 1994-ben kezdtük meg építeni és 1996. augusztus 20-án avathattuk. Ezen időpontra elkészült az épület körüli tér kialakítása is. A teljes beruházás bútorozással és a térrel együtt 200 millió forintba került.
1997-ben kiépítésre került a Szent István tér déli része a Szent István szoborral, melynek avatása 1997. augusztus 20-án volt. A szobrot Gyurcsek Ferenc Munkácsy díjas szobrászművész tervezte és készítette.
Az átalakulás folyamata a Tisza Cipőgyárat sem kerülte el. Az üzem átalakult RT-vé és az ÁPV RT többségi tulajdont szerzett. Az üzemen kívüli vagyonkör az önkormányzat tulajdonába került.
A Tisza Cipő RT a privatizáció során több kisebb-nagyobb egységre tagozódott. Az új ingatlanok kialakítása szükségessé tette az iparterületre egy részletes rendezési terv készítését, hogy a közterület kapcsolat kialakítható legyen, mivel csak így válnak önálló egységgé az újonnan kialakuló üzemek.
Az üzemkörön kívüli vagyonkör átkerülése igen sok feladatot rótt az önkormányzatra. A létesítmények zöme, főleg a középületek, de a lakások is igen lelakott állapotban voltak.
Az önkormányzatnak döntenie kellett azok újrahasznosításáról illetve korszerűsítéséről.
Igen leromlott állapotban és kihasználatlanul került tulajdonunkba a Lenin úti bölcsőde.
Az önkormányzat megvásárolta a volt ÁMOR Presszót, mely ellen igen sok lakossági panasz volt. Az épület átépítésével az igényeknek megfelelő korszerű, 30 férőhelyes bölcsődét alakítottunk ki környezetbarát udvari játékokkal. Az új bölcsődét a gyermekek és szüleik is nagy megelégedéssel fogadták. Városunk akkor épített új bölcsődét, amikor az országos tendencia azok megszüntetése volt.
Igényként fogalmazódott meg egy központi egészségügyi központ kialakítása. Erre kínálkozott a volt bölcsőde épületének átépítése. Az épületre a Marton Tervező Irodától többváltozatú programtervet kértünk. Nem kis feladat elé állítottuk a tervezőt, amikor meghatároztuk, hogy az épületbe milyen rendelőket kell elhelyezni. Végül sikerült egy olyan tervet kidolgozni, melynek során egy korszerű egészségügyi komplexumot tudtunk megépíteni, ahová bekerültek a körzeti orvosok, fogorvosok, a Tisza Cipő Rt. üzemi rendelőjéből a fizikoterápia, az ügyelet és különböző szakrendelések.
Igen költséges felújítást igényelt a Városi Művelődési Központ. Elsőként az igen elavult gőzfűtést szüntettük meg, melynek üzemeltetési költségei is rohamosan emelkedtek. 1998-ban a régi fűtést megszüntetve egy új, korszerű gázfűtéses kazánházzal melegvizes fűtést alakítottunk ki közel 30 millió forintért.
Ezévben folytatódtak a munkálatok, újra készítettük a főbejárati lépcsőt, mozgáskorlátozottak részére feljárót, és WC-t alakítottunk ki. Felújítottuk a földszinti és az emelet jobboldali vizesblokkját. A felújítási munkát a homlokzat felújításával és nyilászárók cseréjével kell folytatni.
Hosszas töprengés után született meg a gondolat a képviselő-testület részéről a lakáskoncepció kapcsán, hogy az egyik munkásszállóból szobabérlők házát alakítsunk ki. A gondolatot tett követte, a nyár folyamán a munkásszálló teljesen megújult a külső homlokzattal együtt. A konyhákban korszerű gáztűzhelyeket helyeztünk el. A beruházás befejeződött és a lakók el is foglalták szobáikat.
Ezévben teljes rekonstrukciót végeztünk a Munkácsy úti és Május 1. úti óvodákban. A Május 1. úti óvodában egy kis csoportszobát alakítottunk ki. Így felszabadult a Macis óvoda, melynek a helyén négy garzonlakást alakítottunk ki még ez évben.
Az egy gyermekorvosi rendelő szűkössé vált. Szükséges volt a második gyermekorvosi körzet kialakítása. Erre adta a lehetőséget a volt Tisza-parti orvosi rendelő, melynek a helyén két gyermekorvosi körzetet és a védőnői szolgálatot helyeztünk el az épület teljes felújításával.
Sok martfűi polgár vetette fel jogos igényként, hogy nincs a városnak egy 1848-49-es emlékműve, ahol a kegyeletet tisztséggel leróhatnák. E kérést elfogadva Gyurcsek Ferenc Munkácsy díjas szobrászművésszel elkészíttettük ezt az emlékhelyet, melyet ez év március 15-én avattunk.
1996-ban a Szolnok Megyei Önkormányzat pályázatot írt ki a tiszai települések körében a Martsa István szobrászművész által alkotott TISZA szoborra. A pályázatot önkormányzatunk nyerte el. A szobrot a legideálisabb környezetben - a város főterén - helyeztük el, melynek avatása ez év augusztus 20-án volt.
Nem az önkormányzat beruházásában, de a városban lakók kiszolgálására ez évben a volt városháza épületének átalakításával elkészült és augusztus 19-én átadásra került a Gondoskodás Háza, melyhez az önkormányzat az épületet biztosította.
Minden évben probléma volt a játszóterek kialakítása, a meglévők fejlesztése. Az elmúlt évi döntés alapján a volt felvonulási téren, a Lenin úton egy központi játszóparkot alakítottunk ki. A kivitelezés 1997-ben kezdődött és 1998. augusztus 19-én avatásra került. A gyermekek azóta nagy szeretettel és örömmel használják. A négy év folyamán szinte minden oktatási és egyéb gyermekintézményben helyeztünk el környezetbarát fajátékokat.
Igen elavult és mára használhatatlanná vált a Fonyódi üdülő épülete. A testület úgy döntött, hogy az üdülőt megtartva egy új faházból készült üdülőépületet alakít ki. A kialakítás 1997-ben kezdődött és ezévben a nyaralók július végétől igénybe is vehették.
Az önkormányzat földcserével megvásárolta a Móricz Zs. út végén lévő kastély épületet, melyet helyi védelemre tervez a parkjával együtt és alkotóházat alakíttat ki benne. A kivitelezési munkák már elkezdődtek.
Martfű Város Önkormányzata, mivel az ALCSIRED Kft-től megszerezte a mintegy 14 ha Kövérmajori művelésből kivett földterület tulajdonjogát, az 1998. március 12-én tartott képviselő-testületi ülésen döntött arról, hogy a területre megpályázza az Ipari Park címet. A készülő rendezési terv a területet e célra ki is jelölte. Az önkormányzat szerződést kötött az INVORG Befektetési Tanácsadó és Szervezési RT. budapesti vállalkozással a pályázat elkészítésére. A pályázatot 1998. márciusban nyújtottuk be. Az Ipari Parkba 10 vállalkozó jelezte szándékát nyilatkozattal, hogy a cím elnyerése esetén vállalkozást indít az Ipari Park területén.
Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium az 1998. évben beérkezett pályázatokat értékelve úgy döntött, hogy Martfű Város Önkormányzata az "Ipari Park" cím viselésére jogosult. Ezen döntését 1998. június 03-án juttatta el hivatalunkhoz. A cím elnyerése az önkormányzatunk részére az elkövetkezendő években igen sok feladatot határoz meg. A továbbiak lebonyolítására egy külön szervezetet kell létrehoznunk. A további dokumentációk elkészítésével is az INVORG Rt-t bíztuk meg.
Hosszan sorolhatnánk még a városban elkészült beruházásokat, melyeket a vállalkozók finanszíroztak (benzinkút, kocsimosó, cipőgyártó üzem építés, növényolajgyári és sörgyári fejlesztések).
Itt említhetem meg a közös beruházásban pályázati pénz elnyerésével megépülő Martfű-Tiszaföldvár közötti összekötő út ez évi megépítését, mely állami tulajdon lesz.
Igen sokat fordított az önkormányzat a meglévő intézményi épületek felújítására, korszerűsítésére, mely minden évben a beruházási összeg közel felét tette ki.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

Önkormányzatunk közel négy éves gazdálkodása a Képviselő-testület 1995-1998 évekre szóló programjában megfogalmazottak figyelembe vételével, valamint a program célkitűzéseit részletesen tartalmazó éves pénzügyi tervek alapján került végrehajtásra.
A célkitűzések megvalósítását alapvetően meghatározta az önkormányzat pénzügyi helyzete és vagyona.
Az eltelt időszakra vonatkozóan évenkénti részletezésben az éves költségvetések alakulását a beszámoló mellékletében mutatom be.

VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA

A fejlesztések, felújítások és vásárlások eredményeként az önkormányzatunk vagyona a beszámolási időszak alatt jelentős mértékben növekedett, melyet az alábbi mérlegadatok is alátámasztanak:^*

	1994. XII.31.	1998. VI.30.
1. Ingatlanok	369.772	811.161
2. Gépek, berendezések	33.682	90.162
3. Értékpapírok, részesedések	23.776	-
4. Befektetett pénzügyi eszközök	36.302	110.251
5. Beruházások	99.574	127.472
Eszközök összesen:	563.106	1.139.046

* _{Ezer forintban!}

Legjelentősebb vagyoni értéket növelő eszköz növekedések:

A Képviselő-testület megválasztása óta eltelt közel négy év költségvetési gazdálkodása összességében eredményesnek mondható. A bevételek teljesítése minden egyes év során meghaladta mind az eredeti, mind pedig a módosított előirányzatok összegét. A bevételi jogcímek között igen jelentős bevételi többlet realizálódott a helyi adókból származó bevételeknél, ami kedvező hatást gyakorolt az éves költségvetési gazdálkodásunkra. Egyrészt egyensúlyban tartotta likviditási helyzetünket, másrészt nem tervezett, új feladatok megvalósítását segítette elő. Szerény mértékben nőtt a normatív állami támogatások és a megosztott bevételek - központi költségvetés által átengedett összege, viszont az e forrásokhoz kapcsolt feladatellátás köre minden évben jelentősen bővült.
Az önkormányzati feladatok ellátása , ezen belül az intézmények működtetése zökkenőmentes volt. A beszámolási időszak alatt intézmény megszüntetésére, munkaerő elbocsátásokra az ésszerűen végrehajtott létszám csökkentéseket kivéve, nem került sor. A működési fenntartási feladat ellátás mellett évközben a képződött többlet bevételeink egy része lehetőséget nyújtott az egyes intézményeink berendezéseinek, gépparkjának fejlesztésére és a jelentkező szükségszerű felújítási munkák elvégzésére.
A működési feladatok ellátása mellett pénzügyi helyzetünk lehetővé tette, hogy évről évre egyre jelentősebb összegeket fordítsunk felhalmozási célokra is.

Az elvégzett beruházási és felújítási munkák jól szolgálták a lakossági igények kielégítését és a város arculatának fejlesztését.

Martfű honlapja