<CÍMLAP<

<Tartalom<

<Előző<

 

 

3.2. Az Infoker Számítástechnikai-alkalmazási Kisszövetkezet szerepe

1988-89 folyamán a TEXTAR program segítségével a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elkészítette az 1964 óta Magyarországon megjelent és a közművelődési könyvtárak gyűjtőkörébe tartozó könyvek bibliográfiai adatbázisát, amely az ország legnagyobb méretű, szakmai igényességgel kidolgozott adatbázisa.

Elhatározták, hogy a számítógépesítés érdekében nem engednek a szakmában kialakult szabályokból, ragaszkodnak a teljes karakterkészlethez, a teljes bibliográfiai és besorolási szabványsorozat előírásaihoz, ezért belekezdtek egy kifejezetten szöveges adatbázis-kezelő szoftver terjesztésébe.

A program a TEXTAR nevet kapta készítőjétől, az Infoker Számítástechnika-alkalmazási Kisszövetkezettől.

A könyvek adatbázisa kialakítása során jutott a Fővárosi Szabó E. Könyvtár arra a felismerésre, hogy változtatni kell a korábbi elgondoláson, amely az egymástól függetlenül épülő rendszerek együttműködésén alapult és integrált rendszer kialakítására van szükség.

A TEXTAR nagyfokú rugalmassága ellenére alkalmatlan arra, hogy a teljes könyvtári munkafolyamatot az előszerzeményezéstől a katalógusfunkciók és a kölcsönzésen keresztül a leltározásig automatikusan támogassa.

Hazai fejlesztésű teljes körű könyvtári program ekkor még nem létezett. A Könyvtári Egyesülésnek el kellett döntenie, hogy támogatja-e egy olyan hazai fejlesztésű program létrejöttét amelynek kialakulását lépésről lépésre figyelemmel kísérheti és abban is részt vehet, vagy megbíz egy külföldi fejlesztőt, mely drágább és a speciális igények kevésbé érvényesíthetők.

A Fővárosi Szabó E. Könyvtár megkereste a korábbi TEXTAR program kialakításában sikeresen közreműködő Infoker Kisszövetkezetet, hogy, elvállalja-e egy integrált könyvtári szoftver kifejlesztését.

Az Infoker Kisszövetkezet olyan anyagi feltételeket szabott, amelyeket a Fővárosi Szabó E. Könyvtár önállóan nem tudott vállalni. Ezért a könyvtár először a Könyvtári Egyesülést kérte fel együttműködésre, majd 1991-ben konzorciumot szervezett a KSH Könyvtárával, az Egészségügyi, az Államigazgatási és a Külkereskedelmi Főiskola könyvtáraival.

A konzorcium 1991 folyamán meghatározta az Infoker számára a rendszerrel szemben támasztott követelményeit, majd átadta az Infoker Kisszövetkezetnek.

A megkötött fejlesztési együttműködési szerződés feltételei szerint az Infoker 1992 július 1-ig kialakítja a rendszer alapját képező többfelhasználós szöveges adatbáziskezelőt, amellyel a konzorcium tagjai megkapják az integrált rendszer használati jogát, de az értékesítési jog az Infoker-nél marad.

A TextLib fejlesztése az Infoker nyolc nagykönyvtár és egyéb intézmények együttműködésével megkezdődött. A fejlesztés megkezdése során az Infoker további fejlesztési együttműködési szerződést kötött a Könyvtári Egyesüléssel és az integrált könyvtári szoftver fejlesztésébe bevont mintegy száz megyei, városi, közművelődési és főiskolai könyvtárat. Ezután az Infoker a Könyvtári Egyesülés által szervezett ún. munkabizottságokkal tartotta a kapcsolatot, amelyek munkájába a konzorcium tagjait már nem vonták be.

Az Infoker a különböző nehézségekre hivatkozva többször megváltoztatta a TextLib elnevezésű integrált könyvtári szoftver elkészítésének határidejét.

Az Infoker Kisszövetkezet és a Könyvtári Egyesülés kijelölt néhány tesztelő könyvtárat.

 

Tovább