<CÍMLAP<

<Tartalom<

<Előző<

 

 

3.4. A fejlesztés útja

A Könyvtári Egyesülés 1991. április 23-án benyújtotta a Közművelődési Alaphoz beadandó pályázat megfogalmazását, 25 millió forint támogatást kérve.

Április 10-ig nagy cégektől kaptak különböző árajánlatokat. A Kulturális Alap pályázatainak elbírálásakor három könyvtári célrendszer maradt versenyben: a TEXTAR/TextLib, az IBAS/BIBLIO és a KATAL, mint Mikro/ISIS alkalmazás.

A még konkrét fejlesztési elképzelést nem tartalmazó Közművelődési Alaphoz benyújtott pályázatra 1991. júniusában 6 millió forintos válasz érkezett, ami messze elmaradt a várakozástól és teljes mértékben behatárolta a mozgásteret.

A Könyvtári Egyesülés úgy határozott, hogy a 6 millió forintból közművelődési könyvtárak igényeire szabott, integrált számítógépes rendszert dolgoztat ki. Sajnos, ajánlatkérő felhívására kevesen jelentkeztek és kínálatuk sem aratott egyértelmű tetszést.

A Közművelődési Alaphoz benyújtott pályázatban az egyik fő érv az volt, hogy a megyei könyvtárak a hálózatukhoz tartozó városi könyvtárakat is segíteni, támogatni kívánják, részben a számítógépes feldolgozástechnika elterjedését segítő oktatással, megfizethető áron kínált programokkal, programcsomaggal, a gépbeszerzésben is közösen lépnek fel a nagyobb számú vásárlással járó árengedmény reményében.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Könyvtári és Informatikai Kamara közös szakbizottságot hozott létre a nagyobb hazai könyvtárak könyvtári programok tesztelésére. A bizottság több rendszer elemző vizsgálatát végezte el, majd vezetőjét, Tolnai Györgyöt felkérték a programok szakértői elemzésére. A döntést hozó igazgatótanácsi ülésre 1991. október 10-én került sor a Tolna megyében lévő Tengelicen.

A testület azt az irányvonalat támogatta, amely a TEXTAR-alapú adatbázisokat átmenti egy integrált könyvtári rendszerbe. Hosszú és nehéz vita után az Infoker ajánlatát fogadták el.

 

Tovább