<CÍMLAP<

<Tartalom<

<Előző<

 

 

3.8. A TextLib felhasználói felülete

A TextLib menürendszere, ablak és mezőkezelése a Windows-éhoz hasonló. Menürendszere többszintű. Az ablakmenük, az ablakok belső menüi és a mezők menüi az aktuális menüpont függvényében alakultak ki.

A felhasználói felület az ablaktechnikára épül. A rendszer több ablakot is tud kezelni egyszerre, így lehetőség van arra, hogy pl. a feldolgozás közben a már meglévő adatok között is lehessen keresni.

A TextLib program képernyőjének felépítése három részből áll:

1. menüsor: a képernyő legfelső sorában található a program főmenüjéből elérhető menüpontokkal együtt; valamint itt helyezkedik el az óra, amely az aktuális dátumot és időpontot mutatja

2. állapotsor: a képernyő legalsó sora. Bejelentkezéskor a program megnevezését, verziószámát, készítőjét, használat közben az éppen felhasználható ún. gyorsbillentyűk közül a legfontosabbak felsorolását és a program állapotáról adható információkat látjuk. Jobb szélén látható a számítógép szabadmemória kapacitása és a program egyes tevékenységét kijelző "lámpácskák":

  • K a keresés folyamatban
  • N a nyomtatás folyamatban
  • M a mustra folyamatban
  • F a makrófelvétel folyamatban
  • P programmodul betöltése folyamatban

3. munkaasztal: itt található a programot használó könyvtár megnevezése és a programba bejelentkezett felhasználó neve. A munkaasztalon - a számítógép memóriakapacitásától függően - tetszőleges számú ablak nyitható meg (ld.: 1. sz. ábra).

Egy ablak aktív és inaktív állapotban lehet. Parancsokat a menüsorból és aktív ablakban adhatunk ki. A képernyő előterében mindig az aktív ablak látszik és keretének színe különbözik az inaktív ablakok keretének színétől (ld.: 2. sz. ábra).

Ha az aktuális ablak keretére kattintunk az egér gombjával, megjelenik a vezérlőmenü (ld.: 3. sz. ábra).

A program billentyűzetről is vezérelhető, de ennél sokkal kényelmesebb, ha a rendszert egérrel együtt használjuk. Változtatható, ideiglenesen bezárható, majd újra kinyitható az aktuális ablak mérete.

A képernyő legfelső sorában legördülő főmenüt találunk. Ezután megjelenik a kiválasztott lehetőség munkaablaka. Egyszerre több ablakban is dolgozhatunk, és ezek között adatcsere is lehetséges. Ehhez a TextLib kétféle lehetőséget kínál: a kiválasztott tételeket vagy rekordokat a "zsákba" rakja, a könyveket "noteszbe" írja, ahonnan további feldolgozásra átvihetjük.

A szöveges adatmezők kitöltésénél gyakran előfordul, hogy olyan adatot kell beírnunk, amely az adatbázisban már szerepel. Ha el szeretnénk kerülni ezeknek az adatoknak az újbóli begépelését, akkor használjuk a noteszt. A noteszben mindig az utolsó adat van legfölül. Egyszerre tíz bejegyzést tartalmaz.

A noteszbe megjegyzett bejegyzések átszerkeszthetők és törölhetők is. Erre a főmenüben található Eszközök/Notesz kezelés menüpontból nyílik lehetőség (ld.: 4. sz. ábra).

A zsák egy speciális találati halmaz. A hivatkozó mezők tartalma, a keresőelemek listáján szereplő keresőelemeknek megfelelő tételek, találati halmazokban szereplő tételek tehetők bele. A zsák nem szüntethető meg. Ha nincs szükség a tartalmára, akkor a benne szereplő tételek kihúzhatók belőle és a zsák üres lesz.

Előfordulhat, hogy valamilyen ritkán használt jelre van szükség a munka folyamán, ezért a képernyőre kérjük a karakter táblázatot és a szükségesre kattintva azt átemeljük a munkaablakunkban lévő szövegbe, a kurzor helyére. A karakter tábla segítségével az adatmezőkbe olyan karaktereket rögzíthetünk, amelyek nem találhatók meg a billentyűzeten. A karakter tábla a főmenüből az Egyéb/Eszközök menüponttal vagy CTRL/F10 gyorsbillentyűvel hívható elő (ld.: 5. sz. ábra).

Négy főmenü és ezekben több almenü szolgálja az alábbi munkaterületeket:

  1. Állománykezelés
    • szerzeményezés
    • feldolgozás
    • állománycsökkentés
    • állományellenőrzés
    • statisztika
    • kiadványkészítés
  2. Olvasószolgálat
  3. Keresés
  4. Egyéb
    • technikai műveletek pl. színek beállítása
    • rendszerkezelői tevékenységek
    • "zsák" és "notesz"

A készítők két súgórendszert alakítottak ki. Az egyik minden egyes ablakhoz környezetfüggő, a másik általános segítséget nyújt és segíti a könyvtárosok feldolgozó munkáját.

A rendszer az export-import feladatra is fölkészült. A TextLib-ben különböző dokumentumtípusok feldolgozására van lehetőség. A könyvek esetében összefoglaló és monografikus szinten lehet katalogizálni, de analitikus tételeket is föl lehet tárni. A rendszer példányadatokat is nyilvántart (ld. 6. sz. ábra; 7. sz. ábra; 8. sz. ábra; 9. sz. ábra).

A TextLib relációs adatbázis-kezelőre épül és különböző egységesített adatokat tartalmaz, pl. szerzői, földrajzi, testületi neveket. Elsődleges tartalmi feldolgozásra az ETO szolgál. Az ETO jelzeteket elemekre felbontva tárolja a rendszer. Nem az ETO jelzetekre, hanem azok természetes nyelvű fogalmi megfelelőire lehet keresni (ld.: 10. sz. ábra; 11. sz. ábra; 12. sz. ábra).

A tárolt információkat a legegyszerűbb az űrlapos kereséssel előkészíteni. Több mezőt is lekérdezhetünk egyszerre, ebben az esetben meg kell adni a mezők közötti relációs kapcsolat típusát (és, vagy, nem) is. A találati halmazokat tárolni lehet, majd újra lefolytatni velük a keresést. A nyomtatás a szabványos bibliográfiai formátumnak megfelelő leírásokat ad (ld.: 13. sz. ábra; 14. sz. ábra; 15. sz. ábra; 16. sz. ábra; 17. sz. ábra; 18. sz. ábra).

A kölcsönzési modulban az általában ismert olvasói és kölcsönzési kategóriákat (pl. határidő, hány művet kölcsönöz a könyvtár) is ki lehet alakítani. A könyvtárosnak bármikor módja van az előre definiált feltételeket az egyedi eseteknél módosítani.

A program a hazai könyvtári környezet számára készült, így a napi gyakorlatot is számításba tudja venni, nincsenek a magyarosításból eredő gondok és hátrányok. A működő rendszer egyik nagy előnye a naplózás, amely folyamatosan történik, így semmilyen munka nem vész el. Egy esetleges hiba után kb. 10 perc alatt helyreállítható az adatbázis. Ilyenkor minden rögzített adat a rendszerben marad.

 

Tovább