<CÍMLAP<

<Tartalom<

<Előző<

 

 

4.1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy F. Könyvtár

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy F. Könyvtár 1995. májusában vette át a TextLib integrált könyvtári rendszer első működőképes részét, a katalógus-modult. Ekkor adatbevitelt segítő eszközök még nem álltak rendelkezésre (A "TextLib. Könyvek feldolgozása és honosítása" c. dokumentum csak 1996-ban jelent meg). A munka megkezdéséhez először is a megfelelő informálódási lehetőséget kellett megteremteni.

A legcélravezetőbb eszköznek az intézmény X.25-ös hálózati csatlakozása, illetve az ezen keresztül lebonyolítható elektronikus levelezés tűnt, ezért a hasonló lehetőségekkel rendelkező és a TextLib fejlesztésében részt vevő intézményekkel, valamint az Infoker Kisszövetkezettel történő egyeztetés után "TextLib" (elterjedtebb nevén: TextLibList) levelezőcsoportot hoztak létre, mely ma is működik.

A lista nyílt, nem moderált, tulajdonosa Takáts Béla. Archívuma a http:// listserv.iif.hu/archives/textlib.html26 Internet címen érhető el.

Segítségével - mindenek előtt Gerő J. Péter (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) és Gräff Zoltán (Infoker) levelei által - sikerült megfelelő adatbeviteli ismeretekhez jutni, illetve megismerni mindazokat a lehetőségeket, melyek kihasználása igazából több év elteltével, a számítógépes kölcsönzés beindításakor vált az intézmény hasznára.

A folyamatos információszerzés lehetőségének megteremtésével párhuzamosan az 1995 májusa és augusztusa közötti időszak a próbálkozás, előkészület, gyakorlás időszaka volt. Ez idő alatt az intézmény valamennyi dolgozója rendszergazdai jogokkal léphetett a programba és ott bármilyen műveletet szabadon gyakorolhatott. A ciklus végén, 1995. augusztusában a teljes programot és az adatbázist újratelepítették, s ez után kötötték a belépést jelszóhoz, illetve megfelelő jogosultsághoz.

A négy hónap alatt:

  • döntést hoztak arról, hogy intézményük készen vásárolt, csak sorszámot tartalmazó vonalkóddal szereli fel dokumentumait (50x15 mm-es etikett, speciális dörzsálló nyomattal, KÓD 39-cel kódolva)
  • meghatározták az intézmény dokumentumainak TextLib-ben történő tagolását (állományok, dokumentum osztályok)
  • célként a számítógépes kölcsönzés mielőbbi beindítását tűzték ki, ezért döntést hoztak arról, hogy honosítást a felnőttolvasó-szolgálat kölcsönözhető állományával kezdik. Kiválasztották a honosítást végző kollégát és megkezdték felkészítését
  • eldöntötték, hogy az intézmény által 1995. szeptember 1-je után megvásárolandó könyv dokumentumok tartalmi és formai feltárását a TextLib programmal készítik, de legalább egy évig tovább építik a cédulakatalógusokat is. Megkezdik az állománygyarapító és feldolgozó szakmai szervezeti egység dolgozóinak felkészítését
  • meghatározták a honosítás módját:
    1. a honosítást a dokumentumok kézbe vételével végzik
    2. a honosítást a szabadpolcos állomány 001 A10 raktári jelzetű dokumentumánál kezdik és folyamatosan haladnak a (szépirodalom) Z 99 felé
    3. az etikettet (vonalkód) a könyv hátsó belső borítójára ragasztják és itt feltüntetik a dokumentum leltári számát is. A honosítás elvégzését az ugyanide ütött tulajdonbélyegzővel jelölik
    4. a szabadpolcon a honosított és honosítatlan könyvek határát feltűnő módon megjelölik. A jel elé már csak a honosított könyvet engedik visszasorolni
    5. a honosítás során a telepített Új könyvek adatbázis (1964-1991) adatait csak rendkívül indokolt esetben módosítják. Amennyiben egy dokumentum leírását nem találják meg az adatbázisban, arról korlátozott adatkörű leírást készítenek. A rövidített leírás a főcím, szerzőségi közlés, kiadási év, ISBN szám mezők kitöltését és az "ideiglenes" rendszermegjegyzés megadását jelentette.

Döntéseiket a következők indokolták:

  • könyvtáruk három, egymástól térben távol eső szolgálati ponton működött (felnőttolvasó-szolgálat, gyermekolvasó-szolgálat, Hang és Videotár), ezek közül csak az elsőben épült ki számítógépes hálózat
  • a felnőttolvasó-szolgálat szabadpolcos állományának (30.000 kötet) gyors (egy, másfél éves) feldolgozása a számítógépes kölcsönzést, ezzel az intézményen belüli számítógép használat elterjedését belátható közelségbe hozta
  • a kölcsönözhető könyvállományuk döntő többsége (kb. 80-100.000 kötet) külső raktárban volt. Ezekhez az olvasók heti kétszeri szállítással juthattak hozzá, mely időbe egyedi azonosítóval való ellátásuk is "belefér"
  • a könyvtárban létezett egy ún. "belső raktári" állomány, melynek gyakorlatilag "olvasótermi" státusban levő könyvei alapján az adatbázis javítását, pontosítását, a számítógépes katalógus építését a munka következő fázisára halaszthatták.

A fentiek alapján 1995. szeptember 1-jén megkezdték az adatbázis továbbépítését saját adataikkal.

A begyakorlás, kellő rutin megszerzése után tapasztalataik a következők voltak:

  1. A honosításnál
    • a szakirodalmi művek esetében 200-220, a szépirodalmiak esetében 250-280 dokumentum honosítása történt meg naponta (a munkát egy kolléganő végezte napi nyolc órában). A többkötetes, illetve idegen nyelvű könyvek a munkát jelentősen lassították
    • a polcon lévő könyvek kb. 60-65 %-a volt megtalálható az Új könyvek adatbázisban
  2. Az új beszerzések feldolgozásánál:
    • a cédulák sokszorosítását a szövegszerkesztőn keresztül sikerült gazdaságosan és megfelelő minőségben megoldani
    • a program bevezetését és használatát - amennyiben az megfelelő sikerélménnyel párosul - a kollégák gyorsan elfogadják és megtanulják

Eredeti elképzeléseiket 1996 tavaszán alaposan meg kellett változtatniuk. Időközben biztossá vált, hogy az intézmény fenntartójának módja lesz megfelelő körülményeket biztosítani könyvtáruknak. Egy épületkonstrukció keretében megfelelő alapterületen működhet a megye legnagyobb közgyűjteménye, várhatóan 1997 nyarától.

Ez azt jelentette, hogy számítógépes hálózatuk valamennyi részlegük számára elérhető lesz, és - ami a munkát leginkább befolyásolta - ha egy mód van rá, meg kell oldani a számítógépes kölcsönzés bevezetését az új épület megnyitásának időpontjáig.

Ez csak úgy lehetséges, ha eredeti elveikből engedve, a felnőttolvasó-szolgálat külső raktárban elhelyezett anyagát, a gyermekolvasó-szolgálat kölcsönözhető anyagát és az ún. "nem hagyományos dokumentumokat" pusztán az egyedi azonosító hozzárendelésével és a leltári számok rögzítésével alkalmassá teszik számítógépes műveletek végzésére.

Külső munkaerő igénybevételével 1996 nyarán így mintegy 100-120.000 dokumentumot láttak el egyedi azonosítóval annak tudatában, hogy ezek hasznosítását a későbbiekben el kell végezniük, és kitenni magukat annak a veszélynek, hogy az adatbázisba rögzített és a rögzítésre váró dokumentumok összekeverednek. Utóbbinak már csak azért is nagy esélye volt, mert régi épületrészekből csak egy átmeneti helyre költözés után szállíthatták dokumentumaikat a könyvtári célokra átalakított "új" megyei könyvtárba.

Fenntartásaik ellenére elvégezték ezt a munkát.

A kölcsönzés sikeres beindítása érdekében ugyanakkor az adatbázisba rögzítették azoknak az olvasóknak az adatait, akik 1997-ben intézményük három részlege közül beiratkoztak valamelyikbe.

Munkájuk eredményeként az intézmény új épületének átadása után, 1997. augusztus 27-én megkezdték a számítógépes kölcsönzést.

Ekkor tehát:

  • azok a rekordok, melyek az 1995. szeptember 1-je után beszerzett dokumentumok adatait tartalmazták, véglegesnek minősítettek,
  • az Új könyvek adatbázisból átvettek javításra, tárgyszavazásra várók,
  • az "ideiglenes" rendszermegjegyzést tartalmazók javításra és kiegészítésre várók,
  • a csak egyedi azonosítót és leltári számot tartalmazók kiegészítésre várók voltak.

Minden dokumentum első kölcsönzésekor a kölcsönzőkártyát a számítógépes rekord állapota szerint válogatták szét, hogy a csak leltári számmal kölcsönzött könyvtári egységek azonosításához szükséges adatok a visszahozatalig a számítógépbe kerülhessenek.

Az adatrögzítő kollégák a kölcsönzőkártyán lévő leltári szám segítségével keresték le és egészítették ki ezeket a példányrekordokat. Ez a munka közel négy hónapon keresztül két fő nyolc órás munkáját igényelte.

Miután ezen a feladaton túljutottak, 1998. május 27-én a (volt) belső raktári állomány feldolgozásának megkezdésével elkezdődött az elektronikus katalógus visszamenőleges építése.25

 

Tovább