<CÍMLAP<

<Tartalom<

<Előző<

 

 

4.2. Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

A székesfehérvári Vörösmarty M. Megyei Könyvtár 1995. február 16-án vette át a TextLib integrált könyvtári program adatbázis-kezelő modulját. A programot és a hozzá tartozó Új könyvek adatbázist a Feldolgozó osztály egyik számítógépére telepítették. Helyi hálózatuk ekkor még nem volt. Az adatbázis megvolt a TEXTAR programban is, de azt nem kezdték el honosítani. A kölcsönzés a mai napig manuális módon folyik.

A programmal rövid időn belül megismerkedhettek és elhatározták, hogy elkezdik vele a munkát.

Helyi hálózat kiépítése a visszamenőleges feldolgozáshoz elengedhetetlen, úgy döntöttek, hogy elsőként az új könyvbeszerzések számítógépes feldolgozását kezdik el, a hagyományos cédulakatalógusok építése mellett.

Eleinte egy gépen, majd - 1995-ben - három számítógépet összekapcsolva, hálózatban dolgoztak. Az adatbevitel az Új könyvek alapján rendelt katalóguscédulák, vagy - a házi feldolgozású könyvek esetében - a helyben előállított katalóguscédulák, a raktári katalóguscédulák alapján történt. Körülbelül egy évig még nem vonalkódoztak, a példányrekord azonosító mezőjébe a könyv leltári számát írták.

1996-tól már vonalkóddal is ellátják az új beszerzéseket. A vonalkódokat maguk állítják elő egy hordozható vonalkódkészítővel. Mivel a vonalkód nem "beszélő", így pl. sem leltári számot, sem raktári jelzetet nem tartalmaz.

Nem készítettek rögzítési útmutatót, ez kezdetben sok problémát okozott, hiszen nem mindig voltak biztosak benne, hogy minden adatot a megfelelő helyre és módon írtak be.

Az Új könyvek adatbázisban sem volt mindig egységes a rögzítés, így megnézték a szabványos megjelenítő formátumban: ha egyezik a cédula leírásával, talán jól csinálták, ha nem, akkor valószínűleg nem.

Saját forrásból 1996 nyarán készült el az intézményi számítógépes hálózat. A hálózat csillagpontos, UTP kábelezéssel. A könyvtár építészeti adottságai miatt (két épület) épületenként egy-egy elosztó központot alakítottak ki, ezek egymással optikai kábellel vannak összekötve. Összességében 48 számítógépes végpont került kialakításra. A fejlesztés költsége meghaladta a másfél millió forintot.

Fenntartói támogatásból - 1996 végén - egy nagy teljesítményű server számítógépet és öt munkaállomást vásároltak, ezzel lehetővé vált a retrospektív katalóguskonverzió előkészítése, illetve megkezdése.

A könyvtárnak döntenie kellett: a számítógépes kölcsönzést, vagy előbb az állomány számítógépes feldolgozását végzik-e el.

Ők a nehezebb és hosszabb utat választották: először a katalógust gépesítik.

A könyvtár nem vásárolta meg az Új könyvek (1992-1996) adatbázisát, hiszen a már rögzített új beszerzések esetében problémák merülhettek volna föl.

1996 decemberében tervezetet készítettek a munkatársak betanítására az egyes részlegek állományának számítógépes feldolgozására. Korábban csak ketten foglalkoztak az adatbevitellel.

Úgy tervezték, hogy a teljes szövegállomány visszamenőleges számítógépes feldolgozása kb. 3-4 év és ezt a munkát 1997-ben kezdték el. Akkor lehetett volna gyorsítani a retrospektív konverziót, ha pénzt tudtak volna szerezni a munka túlmunkában történő végzésére. Ez azonban nem sikerült.

1997 januárjában háromszor egyhetes tanfolyamon húsz kolléga ismerkedett meg a program katalogizáló részének használatával. A tanfolyam után 1997. március 4-én megkezdődött a retrospektív feldolgozás, a felnőtt részleg kölcsönözhető szakirodalmi állományával. 1998. december 31-én kb. 100.000 kötet adatai vannak az adatbázisban. Ez a kölcsönözhető állomány mintegy fele.

A retrospektív feldolgozás módszere:

Az Olvasószolgálat egy vagy két könyvtártechnikusa reggel fél 8 és 10 óra között (10 órakor nyit a felnőtt részleg) ellátja vonalkóddal a szabadpolcon lévő könyveket és a példányadatokat (vonalkód, leltári szám, részleg) rögzítik az adatbázisban, a vonalkódot vonalkódolvasó készülékkel. A munka a duplumraktárban folytatódik 10 óra után. Mivel nagyon kevés a hely a szabadpolcon, ezért a kölcsönözhető állomány nagyobb része itt található.

Az adatbázisban példányrekordok jönnek létre a naponta bevonalkódozott kötetek példányadatai (vonalkód, leltári szám, részleg) alapján. Ezek után a vonalkóddal ellátott kötetek könyvrekordjainak létrehozása vagy a példányrekordok hozzákapcsolása az Új könyvek adatbázis rekordjaihoz megtörténik. Ez a munka a Feldolgozó osztályon, a raktári katalógus alapján történik.

A könyvtáros a - már bevonalkódozott állományrész - raktári katalóguscéduláin lévő leltári számra példány-keresést végez az adatbázisban, majd a cím alapján megnézi, hogy a könyv szerepel e már az adatbázisban. Amennyiben megtalálható, a raktári katalóguscédulán lévő bibliográfiai leírás alapján ellenőrzi, hogy valóban ugyanazt a könyvet találta-e meg az adatbázisban (megegyezik -e a kiadási év, raktári jelzet és az ISBN-szám, ha van). Ha megegyezik minden, így a könyvrekordot összekapcsolja a példányrekorddal. Ha eltérés van az adatokban, a raktári katalóguscédula adatainak megfelelően javít, s ezután kapcsolja össze a példányt és a könyvet.

Könyvrekordot kell létrehozni, amennyiben a raktári katalóguscédula alapján az adatbázisban a könyvre végzett keresés eredménytelen, és ezt követően kell összekapcsolni a példányrekorddal. Tartalmi visszakeresésre a számítógépes adatbázisban is az ETO-jelzeteket használják.

Ezzel a módszerrel egymástól teljesen különválik a könyvek bibliográfiai adatainak és azok példányadatainak számítógépes feldolgozása.

1997. november 20-ig a vonalkódozott kötetek száma 62 ezer, ebből összekapcsolva a könyvrekorddal 46.510 kötet (megközelítően 27.500 mű). Az új feldolgozás (1995-től) 9737 kötet (közel 6.000 mű). A visszamenőleges feldolgozás során tehát nyolc és fél hónap alatt 36.773 kötet került be az adatbázisba a felnőtt részleg kölcsönözhető szakirodalmi állományából. A visszamenőleges feldolgozásra a Feldolgozó osztály 5 szakképzett könyvtárosa naponta egyenként három órát fordít munkaidejéből, egy fő foglalkozik az új beszerzések gépbe vitelével, illetve azokkal a naponta az olvasók által visszahozott kötetekkel, amelyek a már bevonalkódozott állományrészbe tartoznak. A nyár folyamán két hónapig (amíg el nem fogyott a pénz) túlmunkára is lehetőség volt. A Feldolgozó osztály könyvtárosai munkaidőn kívül ebben az időszakban 8.080 kötet aktualizálását végezték el. Az új beszerzések esetében 1997-től használjuk az MNB Könyvek bibliográfiája floppy-változatát is: a floppyk anyagát betöltjük egy demo adatbázisba, s onnan válogatjuk ki - ugyancsak a raktári katalógus cédulái alapján azokat, amelyeket áttöltünk a server gépen lévő éles adatbázisba.26

A felnőtt részlegben sikerült elhelyezni munkaállomásokat az adatok számára. Ebben a részlegben az olvasók négy munkaállomásról használhatják a számítógépes katalógust.

A felnőtt részleg olvasói katalógusainak építését 1998-tól nem folytatják, ez azt jelenti, hogy az 1998-tól megjelenő könyvek cédulái ide már nem kerülnek besorolásra. A régebbi megjelenésű, de most feldolgozott könyvek viszont a cédulakatalógusba és az adatbázisba is bekerülnek. 1998-ban is folytatódott a Gyermekkönyvtár cédulakatalógusának építése, mert ott még nincs elegendő munkaállomás.

Adatbázisuk az Interneten 1998. februárjától érhető el. A www program 250 ezer forintba került, ezt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázati pénzből vásárolták meg, még 1997-ben.

1999. január 1-től az 1999-es megjelenésű helyismereti cikkek is bekerülnek a TextLib-be, tehát mind a helyi hálózatban, mind az Interneten kereshetők. Ezeket tárgyszavazzák is.

A legnagyobb kihívás az volt, hogy minél többen megtanulják a program használatát azok az olvasószolgálatos és feldolgozó könyvtárosok is, akik még sohasem dolgoztak számítógéppel. Mára azonban már sikerült mindenkinek olyan szintre jutnia, hogy önállóan tudjon dolgozni.

A TextLib használata során némi problémát jelenthet, hogy nehézkes és időnként bonyolult az ETO-jelzet alapján történő tartalmi visszakeresés. Nagyon jó lenne tárgyszavazni a könyveket is, de erre az általános magyar tárgyszójegyzék hiányában egyelőre nem vállalkozhatnak.

A tartalmi visszakeresésre használt ETO-jelzetekre végzett keresés általában hosszadalmas és bonyolult. Jó lenne, ha nemcsak a találati halmazokkal lehetne műveleteket végezni, hanem a "Miről szól" mezőbe egyszerre nemcsak egy ETO-jelzetet lehetne beírni vagy beemelni keresőkérdésenként, hanem többet is, és meg lehetne adni a logikai műveleteket.

 

Tovább