<VISSZA<

 

 

Integrált rendszer az InfoKertől

A TextLib története
 

Minden részletében magyar fejlesztés, készítői a magyar könyvtári szabványok és szokások figyelembevételével hozták létre. Zimányi Katalin a TextLib fejlesztésének történetéről, az integrált könyvtári rendszer jellemzőiről beszélgetett Thék Györggyel, az InfoKer elnökhelyettesével.

"A TextLib az első betűtől az utolsóig saját, magyar fejlesztés. Ha teljesen precízek akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk: ami nem saját fejlesztés a TextLib működésekor, az az egérmeghajtó, illetve a hálózatos működésben a hálózati kártyák alapszintű együttműködését szolgáló programok" - ezzel a gondolattal indította beszélgetésünket Thék György, majd így folytatta:

"A TextLib fejlesztése 1991-ben kezdődött, és a mai napig tart. Nagyon hosszú és viszontagságos története van: rettentő sok bukfenc volt benne, ami érintette az ügyfeleinket, és érintett minket is. Az első határidő borzasztó régen, a fejlesztés kezdetétől számított következő év végén lejárt. Ehhez képest az első könyvtár, amely használni kezdte a TextLibet, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár volt - 1994 nyarán. De még ekkor sem készült el az egész TextLib, hanem csak egy része, azután fokozatosan épült tovább.

Elsőként a katalógusmodul született meg, hogy adatokat lehessen rögzíteni, és keresgélni az adatbázisban. Ezután következett az olvasószolgálat, és így tovább. Ha a klasszikus ötös felosztást tekintjük - katalógus, általános kereső-lekérdező, olvasószolgálat, állománygyarapítás és folyóirat-érkeztetés -, akkor elmondhatjuk, hogy az utolsó elem kivételével ma már valamennyi modul készen van.

Azért választottuk ezt a sorrendet, mert egyrészt a dolgok egymásra épülnek, másrészt - ha azt vesszük figyelembe, hogy mikor használható egy könyvtári program - értelemszerű, hogy a katalógus felépítése élvez elsőbbséget. Egy jókora könyvtárban évekig is eltarthat a katalógusadatok bevitele."

A rendszer jellemzői

Mielőtt továbbpergetnénk a termék történetét, néhány szót arról: mit tud a TextLib. Integrált könyvtári rendszer lévén, fő feladata a könyvtári munkafolyamatok támogatása. MS-DOS vagy azzal kompatibilis rendszerű személyi számítógépen használható: egy vagy több felhasználó kiszolgálására alkalmas.

Több felhasználó munkájához sem szükséges hálózati operációs rendszer, ha az IPX kommunikációs protokoll szerinti együttműködésre alkalmas számítógépek kapcsolódnak egy kiszolgálóhoz.

Kiszolgáló és felhasználó munkahelyre legkevesebb i386 (vagy azzal kompatibilis) processzorú számítógép szükséges, legalább 1 megabájt memóriával. A rendszer merevlemeze a TextLib vagy más hálózati kiszolgáló merevlemeze lehet, 5 megabájt plusz az adatbázis méretének kétszeresével egyenlő szabad kapacitással. A rendszer használja a 640 kilobájt feletti memóriát is, saját meghajtóprogramok tárolására és adatkezeléshez.

A TextLib használói három csoportba sorolhatók: könyvtári dolgozók, olvasók, számítógépes szakemberek. A csoportoknak más-más tevékenységi körök felelnek meg, s ez tükröződik a TextLib bejelentkezőktől függő menürendszerében. A különféle menüpontokat végrehajtó programmodulok a rendszer adataként csak akkor töltődnek be, amikor ténylegesen szükség lesz rájuk. A szervezésnek ez a módja lehetővé teszi a menürendszerek rugalmas változtatását, a modulok cseréjét avagy számuk növelését.

A TextLib fontos jellemzője a többfeladatos működés: egy időben többen több feladatot végezhetnek; s a felhasználó a munkaállomásán egyszerre több feladaton is dolgozhat: nyomtatás közben elindíthat több hosszasan futó, bonyolult keresést, s közben adatokat rögzíthet egy űrlapon.

A segédeszközök és az automatikus kényelmi szolgáltatások listája eléggé hosszú, két "tételt" már az imént említettünk belőle: hálózatos működés hálózati operációs rendszer nélkül; többszálú működés, a munkafolyamatok egyidejűsége.

Jogosult felhasználók

"A fejlesztés történetében voltak válságos, a fejlesztés biztonságát veszélyeztető szakaszok. A projekt céljára előirányzott összeg kevésnek bizonyult. Ennek az a következménye, hogy az öt évvel ezelőtti tíz főhöz képest most csak hárman vagyunk: Téglás György ügyvezető elnök, Gräff Zoltán és jómagam - mesélte Thék. - A kezdet kezdetén a könyvtárak együttműködése alapozta meg a fejlesztést: fejlesztési együttműködési szerződést kötöttek. Erre a munkára célzottan szereztek pénzt. Az első körben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a nagy, megyei könyvtárak szövetkeztek."

Az InfoKer fejlesztői elmondták, hogy sohasem tudják pontosan, hány helyen is használják a TextLibet, mivel erről nem mindenki tudósítja őket. A http://www.infoker.hu/textlib/ címen publikált adatok szerint jelenleg 180 könyvtár jogosult a program használatára. (A jogosult könyvtárak összeszámlálásakor külön könyvtáraknak tekintették a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - FSZEK - tagkönyvtárait. Itt jegyezzük meg, hogy az FSZEK-ben január közepére tervezik a dataware-es Corvina első moduljának átadását. A váltásról lásd lapunk ez évi 34. és 45. számát. - A szerk.)

A TextLibre jogosultak teljes listája megtekinthető az interneten; a valós felhasználók között van több főiskolai, egyetemi és középiskolai könyvtár (például a Külkereskedelmi Főiskola könyvtára, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának könyvtára), számos megyei könyvtár (a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár), városi közművelődési könyvtárak (Dunakeszi, Komárom, Orosháza, Várpalota stb.), és más könyvtárak (például a Magyar Adótanácsadók Egyesületének és a Prágai Magyar Kulturális Intézetnek a könyvtára).

"Némely könyvtárakról azért tudjuk biztosan, hogy használják a TextLibet, mert a könyvtári rendszerekre - akárcsak a más típusú rendszerekre - karbantartási szerződést kötünk az ügyfelekkel; ők meghatározott díjat fizetnek a karbantartásért. Ma 68 ilyen fizető könyvtárunk van: róluk joggal gondoljuk azt, hogy valóban használják a TextLibet" - mondta Thék.

A fejlesztés irányai

1997 óta több TextLibet használó könyvtár is megjelent az interneten. Adatbázisukat bármely webböngészővel (Netscape, Internet Explorer, Opera, Lynx stb.) le lehet kérdezni. A most elérhető katalógusok - a megjelenés sorrendjében - a következők: a Külkereskedelmi Főiskola könyvtára (Budapest), a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár (Szolnok), a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának a könyvtára (Tatabánya), a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (Székesfehérvár), a Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba), a GATE MFK (Mezőtúr), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Budapest), a József Attila Városi Könyvtár (Zalaegerszeg), a Városi Könyvtár (Tapolca), és a József Attila Megyei Könyvtár (Tatabánya).

Sokan nem hiszik, hogy DOS-sal is lehet használni az internetet. Az InfoKer honlapján található információ szerint viszont nemcsak böngészni lehet, de még szerverként is használhatjuk meglevő számítógépeinket. Jó példa erre az InfoKer által a TextLib webes elérésére készített webkiszolgáló. Ehhez a programhoz elég egyetlen PC; egy 386-os gép is megteszi, 1 megabájt memóriával.

"Az idő halad, a számítástechnika fejlődik, mindig új dolgok jönnek. Amikor a TextLib fejlesztése elindult, az internet még nem volt sehol - mondta Thék. - Ma viszont már internetes lekérdező része is van a TextLibnek."

Az elnökhelyettes szerint a cégnek sok fejlesztési elgondolása van, s ezek valóra váltásához neki is látnak a fejlesztők, mihelyt a felhasználók megkapták a folyóirat-érkeztető modullal teljessé vált TextLib integrált könyvtári rendszert.

 

Forrás: Computerworld Számítástechnika 2000.01.

A szerző engedélyével