GAÁL SÁNDOR
Városi Könyvtár, Tiszafüred



tétova
textlibes
tapasztalatok
Tiszafüreden
1995-1997

Tisztelt Kolleginák, Kollegák !


Az utolsó évtizedben Tiszafüred (Közép-Tiszavidéki kisváros) lakossága vándorlási különbözetként is veszített 9-11 %-ot.

Az utolsó évtizedben a Tiszafüredi Városi Könyvtár feladta alapterületének 14 %-át, elveszítette szakalkalmazottainak közel felét, heti nyitvatartási idejének egyharmadát.

Ady Endre nagyurának késő unokái megfigyelhetők, logikájuk a régi, eszközeik nem újak.

Szakmatörténetünk mindannyiunk által megélt jelene többek között -városi könyvtárakban mindenképp- a számítógépek robbanásszerű megjelenésével és használatbavételével is leírható.

Szeretném jelezni meggyőződésemet: a közönyvtári munka digitalizációja kétségkívül fenntartói környezetünk által kikényszerített folyamat, de ugyanennyire a szakma fejlődésének megkerülhetetlen és elkerülhetetlen állomása a XX.század végén.

Másfelől, 1988 ősze, a szegedi találkozó óta, a kis-, és középvárosok könyvtárainak jövője trendben világos, Tiszafürednek sok egyéb között lépnie kellett a digitalizáció tárgyában is, ennek minden gondjával és örömével.


"Ahol ma tartunk" kevesebb, mint kellene, több a semminél...

Hardware: Ma 4 db DX 486, 2 db CD-ROM driver, 2 db mátrix, s 1 db. HP nyomtató (egyévesek).

Software: Elsők között léptünk a TEXTLIB fejlesztők körébe, minden előtt anyagi megfontolásokból, de hát a FSZEK azért nem elhanyagolható referencia volt számunkra. Töredelmesen be kell vallanom, hogy eszembe sem jutott azóta sem más integrált könyvtári számítógépes rendszer beszerzése. A döntésben volt szerepe annak is, hogy a kínálat tanulmányozásának, a szakszövegek értelmezésének és megértésének örömeit és gondjait nagyvonalúan meghagytam másoknak: Gerő Péternek, Ambrus Zoltánnak, Bertalanné Kovács Piroskának, Takáts Bélának. Kétségkívül, abból, hogy a Tiszafüreden működő rendszer gondjain a megyei könyvtár nem tud segíteni, óriási előnyök származhattak volna, de ezekről gyarló kényelmi szempontok miatt le tudtam mondani. Különben is: az elméletgyártás, a regionális, netán országos problémák komplex elemzése és önkormányzati költségvetésből való feloldása nemigen tiszafüredi kompetencia.

Első gépünk DLC 486-os alaplappal 1994 tavaszán érkezett, s ebben az önkormányzat 70.000.- Ft- al részelt. (Hasonló megható, s igazán őszinte elérzékenyedésre okot adó eset azóta nem fordult elő). Erre a gépre 1995. június utolsó napjaiban került a TEXTLIB ha jól emlékszem, 1.12 verziója, Nyinocska támogatásával (mert így neveztük, anyai nevén Textliba Libalopna a rendszer egygépes változatban futott 2 esztendeig, az utolsó 8 hónapot már DX 486-os alaplappal.

1997. júniusának végén a megyei könyvtár munkatársai összekötötték gépeinket, azóta DÁSA (T.L.) szerverként fut csak, 2 db. (260 MB.ill. 530 MB.) merevlemezzel, Nyinocska, Yermoluska és Mása más könyvtári munkát is végeznek, ha kell. A következő pályázat gyümölcseiként és szándék szerint jut a gyermekkönyvtárba s a felnőtt olvasótérbe is instrumentum. A felnőtteket és gyermekeket együtt ellátó ellenőrző pontba 2 munkaállomást terveztünk egyiküknek tudnia kell a CD -ROM -on érkezett adatbázisok kezelését is a többieken túl, mert szaporodnak szorgalmasan.

A tiszafüredi városi könyvtár valamennyi munkatársa (4 könyvtáros és 2 könyvtárkezelő) 1997 tavaszáig elsajátította az alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam anyagát.

TEXTLIB-sovtware-kezelői tanfolyam rövidített 2 x 2 órás kurzusát végezte el a füredi rendszergazda, igaz, országos hírű textlibes szakember vezetésével, még 1995 júniusában. A helyi kurzusokat különböző kísérleti módszerekkel, kudarcokkal és eredménnyel a szervezett spontaneitás jegyében a helyi rendszergazda vezette. 1997. novemberére tehát a könyvtárkezelők olvasószolgálati menüben lassan, de biztonsággal keresnek s kezelnek adatot, 3 könyvtáros pedig képes "honosításra", rekordbevitelre 20-40 rekord/óra sebességgel is, és ha kell, megfelelő biztatás után megcsinálják a server újraindítását, az adatbázis biztonsági mentéseit, sőt bevallom azért ezt már fogcsikorgatva, meg-megnézik a helpeket, s próbálkoznak a tolvajnyelv kódjainak megfejtésével.

TEXTLIBközelben eltöltött 28 hónapunk után eljutottunk addig, hogy:

Összefoglalva tehát 1997. november elejéig kb.100.000 rekordhoz nyúltunk hozzá úgy, hogy ebben az 1996 márciusi FSZEK -import, és következményeinek kézi helyrehozása nem szerepel. A 100.000 rekordból az új példány-rekord meghaladja az 50.000-et. Rengeteg alkotói rekord módosult biográfiai adatok korrekcióival és kiegészítésével, foglalkozási adatokkal. Ezekhez naponta hozzányúlunk a napilapok és reggeli hírműsorok szerint.

Ma úgy látom, hogy

A tiszafüredi tapasztalatok összefoglalva a következőkben összegezhetők:
  1. Felsőfokú könyvtárosi végzettséggel, értékelhető számítógépes gyakorlattal, minimális hardware-feltételekkel, a TEXTLIB használata a telepítéstől számított negyedik órában elkezdhető.
  2. Számítógépes gyakorlat és végzettség nélkül a szükségszerűen adódó nehézségek elháríthatók voltak

    • a./ a helyi gépeket és konfigurációkat forgalmazó kft. munkatársainak,
    • b./ a szomszéd iskola számítástechnikát másoddiploma érdekében tanuló, s a gyorsabb, jobb gépen gyakorolgató tanárának közvetlen segítségével.
    • c./ Ha jól emlékszem, a 28 hónap alatt TEXTLIB ügyben a megyei könyvtár 3 alkalommal járt Füreden, (ebből 2 alkalommal telepített,) vagy 10 alkalommal zavartam az INFOKERT telefonon, s kb. ugyanennyiszor személyesen, ezek között azért voltak nehéz helyzetek (minden előtt azért, mert a problémák megértésében meg kellett küzdenünk képzetlenségemmel és gyakorlatlanságommal.) Az INFOKER segítőkészsége megtartó erejűnek bizonyult.

  3. A számítástechnikában járatlan munkatársak motiválása a rendszer megtanulásától nem kisebb feladat. Talán van ennek didaktikája is, de ennek részletezését most nincs módom megkísérelni.
  4. A rendszer használatának szabályozási és vezetéstechnikai vetületei izgalmasabbnak és problematikusabbnak tűnnek mint a használatbavétel. Más rendszerekkel való összevetés esetén az ár mellett e vonatkozást tartom perdöntőnek.
  5. A választás részben ösztönös, részben a szegénység szerénységének következménye volt, hogy t.i. addig nem kölcsönzünk, amíg az álloméány föl nem kerül a rendszerre. Merthogy:

      A "honosítás" a viszonylag korrekt raktári katalógus akapján történhetett, a dokumentumok mozgatása nélkül, s így tartható volt a 25-30 dok/óra teljesítmény.

Szíves türelmüket, türelmeteket köszönöm!


A kegyetlen és könyörtelen verseny az élve maradó kisvárosi könyvtárakban feltételezhetően 2-3 könyvtáros, további 1-2 közmunkás, vagy alternatív katona foglalkoztatását jelentheti, s amely amúgy különösebben sem ínyemre, sem kedvemre nem való, végül is más pályán folyik.

A tiszafüredi pályát be nem látható ideig integrált könyvtári rendszerként "TEXTLIB" jelenti.

Másikat, újat megtanulnék úgy-ahogy.

De nem happy-hangulatban!

Tessenek szíves lenni, a TEXTLIBET fejleszteni!

Úgy legyen.

Vissza a kezdőlapra