Bevezetésként nézzük meg a TextLib program képernyőjének felépítését!
A TextLib program a képernyőt három részre osztja:
A menüsor a képernyő legfelső sorát foglalja el és itt találhatók a program főmenüjéből elérhető menüpontok, valamint az óra, amely az aktuális dátumot és időpontot mutatja.
állapotsornak a képernyő legalsó sorát nevezzük. Az állapotsorban bejelentkezéskor a program megnevezését, verziószámát, készítőjét, használat közben az éppen felhasználható ún. gyorsbillentyűk közül a legfontosabbak felsorolását és a program állapotáról adható információkat látjuk. Ugyancsak az állapot sorban (annak jobb szélén) látható a számítógép szabadmemória kapacitása és a program egyes tevékenységét kijelző "lámpácskák":
K a keresés folyamatban
N a nyomtatás folyamatban
M a mustra folyamatban
F makrófelvétel folyamatban
P programmodul betöltése folyamatban
A menüsor és az állapotsor közötti terület a munkaasztal, ahol a tényleges munka folyik. A munkaasztalon található a programot használó könyvtár megnevezése és a programba bejelentkezett felhasználó neve. A munkaasztal valójában egy háttérterület, amelyen különböző ablakok jelennek meg. A munkaasztalon tetszőleges számú ablak nyitható meg. Ezek maximális száma az ön által használt számítógép memóriakapacitásától függ. Ha a számítógépben nincs elég szabad memória, akkor a megnyitott ablakok becsukásával, kicsinyítésével a szabad kapacitás növelhető.
Egy ablaknak két állapota lehet: aktív és inaktív. Parancsokat csak a TextLib menüsorából, illetve az aktív ablakban adhatunk ki. A képernyő előterében mindig az aktív ablak látszik, és keretének színe - az alapbeállítás szerint - különbözik az inaktív ablakok keretének színétől. Az aktív ablaknak sokféle tulajdonságát állíthatjuk be. A beállítások a program használata alatt megőrződnek. Lehetőségünk van egy másik ablak aktívvá tételére is. A TextLib ablakok felépítése:
Az ablak neve a megnevezésen kívül tartalmazhatja az ablakban látható tétel rekordazonosítóját, amely egyértelműen azonosít minden tételt a rendszerben. Azt, hogy az ablak nevénél szerepeljen a rekordazonosító vagy sem, a felhasználónak adott jogok segítségével a rendszergazda szabályozhatja.
Ha az aktuális ablak keretére kattintunk az egér jobbgombjával, megjelenik a vezérlőmenü.
Az ablakoknak három méretállapotuk lehet:
Teljes méret állapot - Az ablak maximális mérete. Ilyenkor a Teljes méret gomb helyett az Előző méret gomb jelenik meg.
Előző méret állapot - Az ablak nem éri el maximális méretét. Az ablak keret alsó részén és/vagy bal oldalán csúszka jelzi, hogy az ablak vízszintesen és/vagy függőlegesen nem éri el maximális méretét. Az ablak belső területének tartalmát az adott méreten belül a csúszka segítségével változtathatjuk meg.
Ikon állapot - Az ablak helyett csak annak kicsinyített kerete látszik. Ilyenkor az Ikon állapot gomb helyett az Előző méret gomb jelenik meg.
Az ablakok méretezése tipikusan olyan művelet, mely egérrel sokkal könnyebben elvégezhető mint billentyűzettel.
Egy ablak teljes méret állapotba állításához
Egérrel: kattintsunk az ablak jobb felső sarkában található Teljes méret gombra. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha az ablak bal felső sarkában található Vezérlőmenü gombra kattintunk, aminek hatására legördül a vezérlőmenü, melyben kiválasztjuk a Nagy ablak parancsot. (A parancsok kiválasztásáról a fejezet későbbi részében szólunk.)
Billentyűzettel: üssük le a SHIFT/F3 gyorsbillentyűt. A vezérlőmenü a ALT/F5 gyorsbillentyűvel hívható elő.
Egy ablak ikon állapotba állításához
Egérrel: kattintsunk az ablak jobb felső sarkában található Ikon állapot gombra. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha az ablak bal felső sarkában található Vezérlőmenü gombra kattintunk, aminek hatására legördül a vezérlőmenü, melyben kiválasztjuk a Kis ablak parancsot. (A parancsok kiválasztásáról a fejezet későbbi részében szólunk.)
Billentyűzettel: üssük le a SHIFT/F4 gyorsbillentyűt. A vezérlőmenü a ALT/F5 gyorsbillentyűvel hívható elő.
Egy ablak mérete tetszőleges irányban megváltoztatható a teljes méret és az ikon állapot közötti mértékben.
Egérrel: A méretváltoztatást a legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy az ablak egy-egy szegélyére rámutatunk - ilyenkor az egérmutató kéthegyű nyíl alakúra változik -, majd az egérgomb lenyomása után a kívánt irányba elhúzzuk. Az ablak méretezése kezdeményezhető az ablak bal felső sarkában található Vezérlőmenü gombbal előhívható vezérlőmenüből is, melyben kiválasztjuk a Méretezés parancsot.
Billentyűzettel: Billentyűzettel igen körülményes méretet változtatni. Ehhez először le kell ütni a SHIFT/F6 gyorsbillentyűt. Ennek hatására az ablak keretei szaggatott vonalúvá, az egérmutató pedig négyhegyű nyíl alakúvá változik. Ezután a méretet a megfelelő irányba mutató nyílbillentyű szükséges számú lenyomásával állíthatjuk be. A kívánt ablakméretet beállítása után az ENTER billentyű leütésével rögzíthetjük. Ha meggondoljuk magunkat és mégsem akarjuk az ablak méretét megváltoztatni, üssük le az ESC billentyűt vagy kattintsunk az egér jobb gombjával. A vezérlőmenü az ALT/F5 gyorsbillentyűvel hívható elő.
A TextLib-ben az ablakok méretének módosításán túlmenően az ablakok helyzetét is szabadon állíthatjuk.
Egérrel: Az ablak felső - megnevezését is tartalmazó - keretének elhúzásával az ablak a munkaasztal tetszőleges részére elmozdítható. Az ablak elmozgatása kezdeményezhető az ablak bal felső sarkában található Vezérlőmenü gombbal előhívható ablakmenüből is, melyben kiválasztjuk az Elmozgatás parancsot. A parancsok kiválasztásáról a fejezet későbbi részében szólunk.
Billentyűzettel: A méretváltoztatáshoz hasonlóan billentyűzettel ez a művelet kicsit nehézkesebb: előbb üssük le a SHIFT/F5 gyorsbillentyűt. Ennek hatására az ablak kerete szaggatott vonalúvá, az egérmutató pedig kéz alakúvá változik, majd ezután a megfelelő nyílbillentyűk lenyomásával mozgassuk a kívánt helyre az ablakot. Ha elértük a megfelelő pozíciót, az ablak helyzetét az ENTER billentyű lenyomásával rögzíthetjük. Ha meggondoljuk magunkat és mégsem akarjuk az ablak helyzetét megváltoztatni, üssük le az ESC billentyűt vagy kattintsunk az egér jobb gombjával. A vezérlőmenü az ALT/F5 gyorsbillentyűvel hívható elő.
Egyszerre csak egy ablak lehet aktív. Egynél több ablak is lehet a munkaasztalon és ezek egymást akár takarhatják is. Az aktív ablak mindig legfelül van. A nyitott ablakok számát csak gépünk memóriájának mérete korlátozza.
A TextLib folyamatosan jegyzi a nyitva tartott ablakokat és erről pontos listát vezet. A nyitott ablakok listáját úgy hívhatjuk elő, hogy
Egérrel: a munkaasztalon kattintunk az egér jobboldali gombjával.
Billentyűzettel: leütjük a CTRL/SHIFT/F9 gyorsbillentyűt.
Ennek hatására megjelenik a munkaasztal lokális menüje, amelyből kiválasztható az Ablakok listája parancs. Az Ablakok listája parancs kiválasztható a TextLib menüsorában található Egyéb/Eszközök menükből is. Az Ablakok listája parancs kiválasztásakor a kinyíló ablakban láthatóvá válik a nyitott ablakok felsorolása. Itt eldönthetjük, hogy melyik ablakot kívánjuk aktuálissá tenni, s annak az ablaknak a nevére
Egérrel: duplán kattintsunk
Billentyűzettel: kijelölése után nyomjuk meg a Választ gombot. (Ha a jelenleg is aktuális ablakot akarjuk továbbra is használni, akkor a Kilép gombot nyomjuk meg.)
Az előző módszernél lényegesen egyszerűbb átváltásra ad lehetőséget
Egérrel: ha az aktuális ablak nem takarja el a teljes munkaasztalt, akkor előfordulhat, hogy az inaktív ablakok vagy egy részük látszik a munkaasztalon. Ilyenkor ezek aktívvá tételéhez elegendő, ha rákattintunk az aktivizálni kívánt ablakra.
Billentyűzettel: a SHIFT/F7, illetve SHIFT/F8 gyorsbillentyűk lenyomásával váltogathatjuk az aktív ablakot. A SHIFT/F7 gyorsbillentyűt lenyomva az előző ablak, a SHIFT/F8 gyorsbillentyűt leütve a következő ablak válik aktuálissá.
Az előző, illetve következő ablak aktívvá tehető a munkaasztal lokális menüjének Előző ablak, illetve Következő ablak parancsával.
Mint azt már korábban említettük parancsot a TextLib menüsorában található menüpontokból, az aktív ablak menüsorából vagy a lokális menükből, illetve az aktív ablak nyomógombjai segítségével adhatunk ki. A parancsok kiválasztása egérrel és billentyűzettel egyaránt egyszerű. Nézzük végig lépésről lépésre!
Egérrel: kattintsunk a TextLib menüsorán vagy az aktív ablak menüjében arra a menüelemre, amelyet ki akarunk választani. Ha a menüelem egy parancsot takar, akkor kiválasztására a parancs végrehajtódik. Ellenkező esetben a menüelem kiválasztására legördül egy újabb menü, amelyben a menüelemek neve utáni vastag nyíl azt jelzi, hogy újabb menü következik.
Billentyűzettel: figyeljük meg, hogy a menükben minden menüelem nevében található egy kiemelt - más színű - betű. A menük, parancsok stb. nevében szereplő kiemelt betű mindig arra utal, hogy melyik billentyű szükséges az adott elem kiválasztásához. A kívánt menüelemet az ablakon belül az ALT és a kiemelt betű együttes leütésével választhatjuk ki. A TextLib menüsorának elemei az ALT/SHIFT és a kiemelt betűk együttes leütésével választhatók ki.
Egérrel: kattintsunk a kívánt gombra.
Billentyűzettel: Az ALT billentyű folyamatos lenyomása közben üssük le a gomb nevében szereplő kiemelt betűt. Ha a nyomógomb aktív - keretét vastagabb vonal jelzi -, elegendő a CTRL/ENTER gyorsbillentyűt leütni.
A gyorsabb és könnyebb munkát segíti elő a TextLib ún. lokális menüje.
Egérrel: ha a képernyő valamely részén a jobb oldali - másodlagos - egérgombot lenyomjuk, egy olyan helyi menü jelenik meg, amely a lenyomás környezetében lévő adatokkal kapcsolatos parancsokat tartalmazza. Ezért a lokális menüt környezetérzékeny menünek is nevezhetnénk. A lokális menüt kinyitva - az egérgombot nem felengedve - az egér mozgatásával tegyük aktuálissá a kívánt menüelemet, majd engedjük fel az egérgombot. Ha nem akarunk a kinyitott lokális menüből választani, akkor húzzuk az egérmutatót a lokális menün kívüli területre és itt engedjük fel a gombot.
Billentyűzettel: Egy ablak lokális menüje a SHIFT/F10 gyorsbillentyű, egy ablakelem lokális menüje az ALT/F10 gyorsbillentyű leütésével hívható elő. A lokális menüben a kívánt elemet aktuálissá téve, az ENTER billentyűvel lehet azt kiválasztani. Választás nélkül a lokális menü az ESC billentyű leütésével zárható be.
Billentyűzettel: A TextLib programban a legtöbb gyakran használt parancshoz hozzárendeltek a program készítői egy-egy végrehajtó billentyűt, amelynek leütésére a parancs azonnal végrehajtódik A gyorsbillentyűk felsorolását a Függelék tartalmazza. Itt most csak a legfontosabbakat említjük meg. Az ESC billentyű hatására a program becsukja az aktív ablakot. A programból az ALT/X gyorsbillentyű segítségével lehet bárhonnan kilépni.