Egy TextLib ablakban különböző típusú elemeket találhatunk:
Az ablak felső részén helyezkedik el és egy vagy több menüpontot tartalmaz, amely(ek) egy-egy parancsot vagy újabb menüt takar(nak). A menüpontok kiválasztása
Egérrel: rákattintással
Billentyűzettel: Az ALT billentyű folyamatos lenyomása közben a gomb nevében szereplő kiemelt betű leütésével.
A parancsok némelyike a parancs végrehajtása után az ablakot be is zárja. Az ablakmenük tartalma függ az adott ablaktól, azonban van néhány menüpont, amely minden beviteli és módosító adatlap ablakának menüjében szerepel.
Ilyenek a Tárol, a Letárol, a Másik, Nyomtat és Kilép menüpontok.
A Tárol menüpont akkor választható,
ha az ablak tartalmát megváltoztattuk. A menüpont kiválasztására
az ablakban elvégzett változtatások bekerülnek
a képernyőről az adatbázisba. Ha a tétel
tárolása sikertelen, erre a rendszer hibaüzenettel figyelmeztet.
A Letárol menüpont hatása azonos a Tárol menüpont hatásával azzal a különbséggel, hogy az adatok tárolásával egyidejűleg az ablak is becsukódik.
A Másik menüpont azokban az ablakokban szerepel, amelyek beviteli adatlapot tartalmaznak. Gyakran használjuk ezt a menüpontot, ha olyan adatlapot szeretnénk kitölteni, amelynek tartalma csak kevéssé tér el egy előzőleg kitöltött adatlapétól.
Ha a menüpontot kiválasztjuk, akkor egy újabb menü jelenik meg:
Ebben eldönthetjük, hogy ablakunk tartalmát milyen ablaktartalommal cseréljük le.
Az üres Rekord menüpont kiválasztására az adatlap kiürül és egy újabb adatlap kitöltését kezdhetjük meg.
Az ehhez Hasonló menüpont kiválasztásával ugyanazt az adatlapot látjuk, mint a menüpont kiválasztása előtt, de ha ezt az adatlapot tároljuk, akkor már egy másik tételként fog szerepelni az adatbázisunkban.
A minta a Zsákból menüpont csak akkor használható, ha előzőleg már tettünk félre rekordot a zsákba. Természetesen csak akkor cserélhető le e menüpont segítségével az ablak tartalma a zsákból előhívott tétellel, ha annak típusa megfelel az ablakban bevihető tételnek. A zsák használatát a segédeszközök alfejezetben ismertetjük.
A minta az Expandból menüpont segítségével az adatlapunk tartalmát lecserélhetjük egy korábban készített tétellel, amelyet a menüpont kiválasztásakor kereshetünk le az adatbázisból.
A Nyomtat parancs csak már letárolt adatlapok esetében aktív. Kiválasztásával lehetőségünk van az adatlap tartalmát az aktuális nyomtatási formátumban megtekinteni a képernyőn, illetve a tételt olvasható formában letárolhatjuk mágneses hordozóra vagy kinyomtathatjuk. A megfelelő nyomtatási formátumot használva a bibliográfiai tételek a szabványoknak megfelelő formában jeleníthetők meg.
Különleges menüpont a legtöbb ablakban szereplő Kilép parancs, amely az ESC gyorsbillentyű leütésével is kiválasztható. Hatására az ablak becsukódik. Amennyiben a Kilép parancs kiválasztása előtt változtattunk az ablakban látható információkon, akkor a program figyelmeztet,
hogy a változtatásokat nem tároltuk el. A Vissza gomb kiválasztásával - ESC gyorsbillentyűvel is leüthetjük - visszavonhatjuk a kiadott Kilép parancsot és ezzel visszatérünk az ablakunkba. Az Igen gomb - ENTER billentyűvel is kiválasztható - az elvégzett módosításokat figyelembe véve zárja be a program az ablakot, míg a Nem gomb használatára valóban becsukódik az ablak.
Szerepüket tekintve megegyeznek a menüelemekkel. Hatásuk is azonos, azonban a nyomógombok "mögött" nem lehet menü. Megnyomásukra mindig egy parancs hajtódik végre.
Gyakran van szükség arra, hogy a programban választanunk kell bizonyos lehetőségek között. Az ilyen választások megkönnyítését segítik a rádiógombok mindig csoportot alkotnak.
Az egy csoportot alkotó rádiógombok közül mindig egy a kiválasztott, amit a megnevezése melletti kis körben egy pont jelez. A megfelelő rádiógombot úgy választhatjuk ki, hogy
Egérrel: rákattintunk az adott gomb megnevezésére vagy a hozzátartozó kis körre.
Billentyűzettel: előbb aktuálissá kell tenni az ablakon belül a rádiógombok csoportját, majd a csoporton belül a nyílbillentyűkkel változtathatjuk meg az aktuális rádiógombot. Az aktuális rádiógombot a SZóKöZ billentyű segítségével választhatjuk ki.
Segítségével szabályozhatjuk, hogy a program milyen módon működjék. A kapcsolók egy ablakban állhatnak önmagukban és csoportba szervezve is. Minden kapcsolónak két állapota van: be- és kikapcsolt. A bekapcsolt állapotot a megnevezése mellett található pipa jelzi. A kikapcsolt állapot jele a []. Az egy csoportba tartozó kapcsolók egymástól függetlenül lehetnek be- és kikapcsoltak.
Egy kapcsoló állapotát úgy változtathatjuk meg, hogy
Egérrel: rákattintunk a megnevezésére vagy a mellette lévő kis négyzetre.
Billentyűzettel: előbb aktuálissá kell tenni a kapcsolók csoportját, majd ezen belül a nyílbillentyűk segítségével aktuálissá tesszük a megváltoztatni kívánt kapcsolót. A kapcsolót a SPACE billentyű leütésével kapcsolhatjuk be vagy ki.
Segítségükkel a program készítői az ablak egyes elemeit, illetve ezek egyes csoportjait kapcsolják össze vagy magyarázó szövegeket helyeznek el az ablakban.
Az adatmezőket, a rádiógombokat, illetve csoportjukat és a kapcsolókat, illetve csoportjukat azonosítják. Minden címkének van egy kiemelt betűje. A címkét, illetve a vele azonosított ablakelemet úgy tehetjük aktuálissá, hogy
Egérrel: rákattintunk
Billentyűzettel: A CTRL billentyű folyamatos lenyomása közben a címkében szereplő kiemelt betűt leütjük. Ha az ablakban több címkének is azonos a kiemelt betűje, akkor ismételt leütéssel ezek válnak sorban aktuálissá. A címkével jelölt ablakelemek aktuálissá tehetők az ENTER, a TAB, illetve a SHIFT/TAB gyorsbillentyű leütésével is. A TAB és ENTER billentyűk az ablakban soron következő elemet teszik aktuálissá, míg a SHIFT/TAB gyorsbillentyű segítségével az előző elem válik aktuálissá.
Az adatmezők szolgálnak az adatok és keresőkérdések bevitelére, valamint megtekintésére. Az adatmezők lehetnek:
Az adatmezők címkéje mindig jelzi, hogy a hozzátartozó adatmező kitöltése kötelező-e vagy sem. A nem kötelezően kitöltendő adatmezők címkéje mindig kettőspontra, a kötelezően kitöltendőké pedig mindig a ">" jelre végződik. Amennyiben egy olyan ablak tartalmát akarjuk letárolni, amelyben valamely kötelező adatmező nincs kitöltve, akkor a rendszer figyelmeztető üzenetet küld és az üzenet nyugtázása után az első kitöltetlen kötelező adatmezőt teszi aktuálissá.
Az adatmezők az ablakban általában egy címkével együtt szerepelnek. E címke segítségével is aktívvá tehetjük a szükséges adatmezőt. Az adatmezők kezelése típusonként eltérő, ezért minden adatmező-típus használatát külön részletezzük.
Ezekbe olyan adatot lehet rögzíteni, amelyet a rendszer készítői előre meghatároztak. így ezek köre csak a program módosításával bővíthető.
A választómezőt a mező jobb sarkában függőleges kéthegyű nyíl jelzi.
Lehetséges értékeit egy kinyitható lista tartalmazza.
Billentyűzettel: Több lehetőségünk is van:
Ha törölni akarjuk a kiválasztott adatot, akkor a DEL billentyűt kell leütni.
A szöveges mezők azok az ablakelemek, amelyekbe ténylegesen írhatunk adatokat. A szöveges mezők kitöltését több segédeszközzel támogatja a TextLib program. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a szöveges mezőkbe vihető adatokat a program három nagy csoportra osztja. Vannak olyan mezők, amelyekbe csak dátum típusú adatok, vannak amelyekbe csak számjegyek és végül vannak olyanok, amelyekbe tetszőleges adatok rögzíthetők.
A dátumadatok mezőjét arról ismerhetjük fel, hogy a dátum egyes elemeit a program kötőjelekkel (-) választja el. A dátumadatok szigorúan ellenőrzött éééé-HH-NN alakúak, ahol éééé az évet, HH - a hónapot és NN a napot jelenti. Az egyes pozíciókba csak számjegyek írhatók, az egyjegyű hónapokat (január-szeptember) vezető nullával (0) kell megadni. Ugyanez a szabály érvényes a napokra is. A program csak érvényes dátumokat fogad el. A program a mező kitöltését támogatja.
Ha az egér jobboldali gombját lenyomva tartjuk a képernyő felső sorában elhelyezkedő órán, akkor kinyílik az óra lokális menüje,
amelyből az egér húzásával és a megfelelő menüsoron történő elengedésével választhatunk. Amennyiben a dátum mező üres volt, akkor a menü első négy eleme a megfelelő dátumot elhelyezi a mezőben. Ha a Naptárból menüpontot választjuk ki, akkor lehetőségünk van tetszőleges dátum meghatározására. Erről részletesen lásd később a Naptárkezelés pontot.
Számadatok
A számadatok abban különböznek a tetszőleges karakterű adatoktól, hogy a program csak számjegyeket illetve a "mínusz" jelet engedi meg rögzíteni. minden más szabály a számadatok esetében azonos a tetszőleges karakterű adatoknál érvényesekkel.
Tetszőleges karakterű adatok
A tetszőleges karakterű adatokban, mint nevük is mutatja bármilyen karakter rögzíthető. Az adatok rögzítését célszerű a billentyűzetről elvégezni, bár ez az egérrel is megoldható a karakter tábla segítségével. A karaktertábla használatát a Segédeszközök alfejezetben ismertetjük.
Az adaton belül a helyőr a nyílbillentyűkkel a nyílak irányában egy pozícióval mozdítható el. Az adat elejére lehet ugrani a HOME billentyűvel és a végére az END billentyűvel. Az adaton belüli gyors mozgásra adnak lehetőséget a CTRL/bal nyíl és a CTRL/jobb nyíl gyorsbillentyűk, amelyek a helyőrt a pozíciójuktól az adott szó elejére, illetve a következő szó elejére helyezik át.
A mezőkbe mindig - az adott adatnak megfelelően - egy vagy több adatelem írható. A további fejezetekben - a beviteli adatlapok ismertetésénél - minden olyan mező leírásánál, amely ismétlődő, tehát több adat is írható bele, erre külön is felhívjuk a figyelmet. Ha egy mezőbe több adat is írható, akkor az adatokat egymástól a mező ismétlődés elválasztó jele segítségével kell elválasztani. A jel az ALT/; gyorsbillentyű leütésével vagy a Speciális karakterek táblázatból hívható elő. A speciális karaktereket a Segédeszközök alfejezetben ismertetjük.
Az adatból törölni a helyőr által mutatott karaktert a DEL, a helyőr előtti karaktert a (BACKSPACE) billentyűvel lehet.
Lehetőségünk van az adatot félretenni a noteszbe és később más mezőben vagy akár más ablakban felhasználni. A notesz használatát a Segédeszközök alfejezetben ismertetjük. Egyes mezőkben az adatok "félretételéhez" nem kell a noteszt használni, mert a mezőbe rögzített adatok automatikusan bekerülnek az ún. történetbe. A beviteli adatlapok ismertetésénél a további fejezetekben minden olyan mező leírásánál, amely használja a történet eszközt, erre külön is felhívjuk a figyelmet. A történet használatát a segédeszközök alfejezetben ismertetjük.
Az adat egészét egy mozdulattal is ki lehet törölni, ehhez a CTRL/ç (BACKSPACE) gyorsbillentyűt használjuk. Az adat szerkesztését megkönnyíti, hogy lehetőségünk van az adat egy részét önálló egységként kezelni (kitörölni, noteszbe tenni). Ehhez a nyílbillentyűket, illetve a HOME és END billentyűket a SHIFT billentyűvel egyszerre kell használni. Miközben a SHIFT billentyűt folyamatosan lenyomva tartjuk, a helyőr mozgatásával a kijelölt rész más színűvé válik. Ha van kijelölt rész az adatban, akkor a törlő - DEL billentyű -, illetve a noteszbe helyező -SHIFT/lefelé nyíl gyorsbillentyű - művelet a kijelölt részre érvényes.
A szöveges mezők lokális menüje tartalmazza a legfontosabb parancsokat, amelyekre e mezők használatánál szükségünk lehet.
Az Expand - a keresőelemek listája - csak azokban a mezőkben használható, amelyek tartalmából a program készítői keresőelemet készítenek. A beviteli adatlapok ismertetésénél a további fejezetekben minden olyan mező leírásánál, amelyben kérhető a keresőelemek listája, erre külön is felhívjuk a figyelmet. Az adatok rögzítése során ha segítségül hívjuk a keresőelemek listáját, akkor lehetőségünk van bármely keresőelem átemelésére a listából a mezőbe. Ha a mező ismétlődő, akkor ha újabb elemet veszünk át a keresőelemek listájából, akkor a program ezeket automatikusan a mezőismétlődés elválasztó jelével együtt helyezi el a mezőben. Ha a mező nem ismétlődő, akkor a keresőelemek listájából átvett adat a korábbi adatot lecseréli a mezőben. A kereső elemek listájának használatát a Segédeszközök alfejezetben ismertetjük.
A Történet csak azokban a mezőkben használható, amelyek kitöltésükkor automatikusan a rögzített adatot a történetben elhelyezik. A további fejezetekben - a beviteli adatlapok ismertetésénél - minden olyan mező leírásánál, amely használja a történet eszközt, erre külön is felhívjuk a figyelmet. A történet használatát a Segédeszközök alfejezetben ismertetjük. Ha a TextLib programba belépés óta még nem került az adott történetbe adat, akkor a lokális menüben ez a menüpont még nem aktív.
A Blokk törlése menüpont csak akkor aktív, ha a mezőben az adat egy részét kijelöltük.
A Noteszbe másolás menüpont segítségével ha van kijelölt blokkunk, akkor azt, ha nincs, akkor a mező teljes tartalmát tudjuk megjegyezni a noteszben. A notesz használatát a Segédeszközök alfejezetben ismertetjük.
A noteszből Másolás menüpont csak akkor aktív, ha a notesz már nem üres. A menüpont használata esetén a noteszből kiválasztott adat a mezőbe a helyőr aktuális pozíciójába beszúró üzemmódban kerül be.
A karakter Választás menüpont a karakter táblát aktivizálja, amely segít abban, hogy olyan karaktereket rögzítsünk a mezőbe, amelyek nem szerepelnek - vagy nem találjuk - a billentyűzeten. A karakter táblát a Segédeszközök alfejezetben ismertetjük.
A Speciális jelek menüpont a Speciális karaktereket hívja elő, ahol lehetőségünk van a program számára vezérlőjelek megadására. A Speciális karaktereket a Segédeszközök alfejezetben ismertetjük. A további fejezetekben - a beviteli adatlapok ismertetésénél - minden olyan mező leírásánál, amelyben a vezérlőjeleket kell használni az adatok rögzítése során, erre külön felhívjuk a figyelmet.
A hivatkozó mezők olyan ablakelemek, amelyekből
a rendszer által tárolt tételekre hivatkozhatunk.
A hivatkozó mezőkbe így sohasem írhatunk konkrét
adatot. Minden esetben kereséssel meg kell bizonyosodnunk arról,
hogy az adatbázisban szerepel-e már a szükséges
tétel. Ha megtaláljuk, akkor erre hivatkozunk, ha nem találjuk,
akkor új tételt hozhatunk létre.
Az ismétlődő hivatkozó mezőkben a hivatkozások sorrendje az adatbevitel sorrendjétől függ. E sorrend felülbírálható a mező lokális menüjében található sorrend menüpont segítségével.
A hivatkozó mezők lehetnek egy- vagy többsorosak. Amennyiben a hivatkozó mező ismétlődő, akkor az egyes hivatkozások között a
Billentyűzettel: egysoros mezőkben a balra nyíl- és jobbra nyíl billentyűkkel, többsoros mezőkben a lefelé nyíl- és felfelé nyíl billentyűkkel mozoghatunk.
Az aktuális hivatkozás adatai a Részletez paranccsal tekinthetők meg, illetve módosíthatók. A Részletez parancs a billentyűzettel ALT/F9 gyorsbillentyűvel vagy a lokális menüből aktivizálható.
A hivatkozó mezőkben csak a programozók által előre definiált típusú tételekre lehet hivatkozni. A hivatkozás létrehozható a zsákban tárolt megfelelő típusú tételek segítségével vagy,
A további fejezetekben - a beviteli adatlapok ismertetésénél - minden hivatkozó mező leírásánál meghatározzuk, hogy milyen típusú tételre lehet a beszúrás paranccsal, és - amennyiben lehetséges - milyen típusú tételekre lehet a más beszúrás paranccsal hivatkozni.
A beszúrás paranccsal a hivatkozó mezőbe a leggyakrabban előforduló tételtípusra hivatkozhatunk. A parancs kiválasztására - billentyűzettel: F9 gyorsbillentyűvel vagy a lokális menüből - a hivatkozandó tétel keresését elősegítő keresőablak jelenik meg. A más beszúrás parancs lehetővé teszi, hogy ne a leggyakrabban hivatkozott típusú tételre, hanem más típusúra hivatkozzunk. A parancs kiválasztására - billentyűzettel: SHIFT/F9 gyorsbillentyűvel vagy a lokális menüből - ha a hivatkozható tételtípusok száma egy, a tételek keresését elősegítő keresőűrlap jelenik meg. Amennyiben a hivatkozható tételtípusok száma több, akkor először megjelenik a hivatkozható tételtípusok listája, amelyből ki kell választanunk a szükséges tételtípust, majd ennek kiválasztása után jelenik meg a keresőűrlap.
A hivatkozható tételek keresését elősegítő ablakban lehet lekeresni a hivatkozandó tételt, illetve, amennyiben az még nem szerepel az adatbázisban, akkor lehetőségünk van létrehozni.
Az ablak aktuálissá válásakor a Kulcsok címkéjű keresőelemek listája az aktív. Ha a keresőelemek listájában az aktuális keresőelemhez csak egy tétel tartozik, akkor a tételt a Választ nyomógomb segítségével hozzárendelhetjük a mezőhöz. A választ parancs hatására létrejön a hivatkozás. Ha a hivatkozó mezőbe csak egy hivatkozás írható és már szerepelt benne hivatkozás, akkor a most kiválasztott tétel lecseréli a korábbit. Ha a hivatkozó mező ismétlődő, akkor az újabb hivatkozás ismétlődésként jön létre. Ha a mező egysoros, akkor az egyes hivatkozások közé a rendszer automatikusan egy mezőismétlődés jelet helyez el. Ha a mező többsoros, akkor minden egyes hivatkozás önálló sorba kerül.
Amennyiben a keresőelemek listájában az aktuális keresőelemhez több tétel is tartozik, akkor az Ablakos nyomógomb segítségével megtekinthetjük a tételeket a beviteli adatlapjukat tartalmazó ablakban, amely ablakmenüjében megtalálható a Választ parancsot aktivizáló menüelem is. Az ablakosan megjelenített tételek között lapozhatunk
Egérrel: az állapot sorban látható nyilakra kattintva, amelyek közül
a ==>| a legutolsó tételre,
a <== az előző tételre és
a ==> a következő tételre mozgat.
A Választ parancs bezárja a keresést támogató ablako(ka)t és a program a hivatkozó mezőbe tér vissza.
Az Ezt is nyomógomb hatására az aktuális keresőelemnek megfelelő tételt rendeljük a hivatkozó mezőhöz és újabb hivatkozást hozhatunk létre. Természetesen az Ezt is parancsot csak akkor adhatjuk ki, ha a hivatkozó mezőnk ismétlődő és a keresőelemnek az adatbázisban csak egy tétel felel meg. Amennyiben a keresőelemek listájában megadott adatok nem elégségesek a hivatkozandó tétel megkereséséhez, akkor lehetőségünk van a keresőablakban található Keresés nyomógomb segítségével egy keresőűrlap előhozására, amelyben a hivatkozandó tételek visszakeresését biztosító adatmezőket találunk. Ezekben az ablakokban meghatározhatjuk, hogy az adatbázisban milyen adatok alapján akarjuk megkeresni a hivatkozandó tételt és a kereSés ablakmenüponttal indíthatjuk el a keresést. Az adatmezőkben természetesen használhatók a hozzájuk rendelt keresőelemek listája is. Ha a keresőűrlapon több adatmezőbe is írunk keresőadatot, akkor a rendszer azokat a tételeket keresi, amelyeknek megfelelő adatai megegyeznek a keresési feltételeknek. A program a keresést automatikusan leszűkíti olyan tételtípusra, amilyenre a hivatkozás történhet.
Amennyiben adatbázisunkban még nem szerepel a hivatkozandó tétel, akkor a keresést támogató ablakban a Bevitel nyomógomb aktivizálásával kérhetünk egy üres adatlapot a hivatkozandó tétel számára, melynek kitöltése és tárolása után visszatérünk a hivatkozó mezőbe.
A hivatkozó mezőből egy hivatkozást a kihúzás paranccsal szüntethetünk meg. A parancs
Billentyűzettel: a DEL billentyűvel
hajtható végre.
A sorrend menüpont kiválasztásakor a sorrend menü jelenik meg.
Az elejére parancs hatására az aktuális hivatkozás a mező első hivatkozása lesz. Ennek megfelelően a végére parancs hatására az aktuális hivatkozás lesz a mező utolsó hivatkozása. Az előrébb és a hátrébb parancs az aktuális hivatkozást egy pozícióval helyezi arrébb.
A zsákkezelés menüpont kiválasztásakor a zsákkezelő menü jelenik meg.
A menüben választhatunk, hogy az aktuális hivatkozást vagy a mező minden hivatkozását tegyük a zsákba, illetve, hogy a zsákban tárolt tételre akarunk-e hivatkozni.
Az almezős szerkezetek lehetővé teszik, hogy a beviteli adatlapon a tételhez egymással összefüggő adatokat rögzítsünk. Az almezős szerkezetek mindig ismétlődőek, vagyis a tételhez egy almezős szerkezetben több adatcsoportot is létrehozhatunk. Az almezős szerkezet használata nagyon hasonlít a hivatkozó mezőéhez azzal különbséggel, hogy az almezős szerkezet esetében a rögzítést nem előzi meg keresés, mindig új adatlapot kell kitölteni a beszúrás parancs segítségével. Az almezős szerkezet nem helyezhető a zsákba
Billentyűzettel: a TAB és az ENTER billentyűkkel a következő elemre, a SHIFT/TAB gyorsbillentyűvel az előző elemre léphetünk.
Az adatbeviteli és módosító adatlapot tartalmazó ablakok lokális menüje különböző.
A menü lehetővé teszi az aktuális tétel tárolás utáni zsákba Másolását, az adatlap feltöltését a Zsákból minta rekord alapján és végül megtekinthetjük, hogy a tétel - tárolása után - milyen keresőadatok alapján lesz visszakereshető. Ez utóbbit a Kulcsok megnézése menüpont támogatja.
A menü lehetővé teszi az adatlapon szereplő tétel zsákba Másolását. A Projekció a halmazra menüpont segítségével a találati halmazban szereplő tételekből kiindulva, olyan tételeket kereshetünk meg, amelyek e tételekkel kapcsolatban állnak. A Kulcsok megnézése menüpont arra szolgál, hogy megtekinthessük milyen keresőadatok alapján kereshető vissza a tétel. és végül lehetőségünk van a Rekord fix adatai megnézésére. A rekord fix adatai alatt olyan adatokat kell érteni, amelyek a felhasználó beavatkozása nélkül változnak. Ezek: a tétel bevitelének időpontja, a tételt bevivő felhasználó neve, a tétel utolsó módosításának időpontja, a tételt utoljára módosító felhasználók nevei (a módosító felhasználók számát a rendszergazda szabályozhatja), a tétel import és külső azonosítója, valamint az ún. rendszermegjegyzés. Az import azonosító az olyan tételeknél szerepel, amelyek import útján kerültek az adatbázisba és az importált tételt létrehozó intézmény tételazonosítóját tartalmazza. A külső azonosítók olyan tételeknél szerepelnek, amelyeket az import során a rendszer megtalált az adatbázisban, de nem a tételt exportáló adatbázisból származtak.