2. világháborús emlékmű
 
Körösi úti római katolikus temetőben közvetlenül a rendszerváltást követően, 1989-ben állították a csonka antik oszlopot formázó emlékművet.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Hősi temető
A 2. világháborús magyar katonatemető. A Honvédelmi Minisztérium, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány kezdeményezésére 2006-ban Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata felújítatta a hősi temetőt. A felújítás alkalmából emléktáblát is elhelyeztek a Kőrösi úti katolikus temetőben.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Hősi emlékmű az 1. és 2. világháború magyar, német, olasz, orosz és román elesett katonáinak és hadifoglyainak emlékezetére
A 2. világháború befejezése után a hősi temető rendezését és a bombázások által lerombolt 1. világháborús Martinelli-féle emlékművek darabjaiból valamennyi itt eltemetett hősi halott tiszteletére emlékoszlopot kellen állítani. Az emlékmű felállítását a szolnoki 16. Honvédkiegészítő Parancsnokság anyagilag támogatta. Az emlékmű tervrajzát Kurucz Tibor műszaki tiszt készítette el: beton obeliszk talapzatán az emlékműhöz koszorút elhelyező szűrös parasztember, aki az elesett fiait gyászoló népet szimbolizálja. 1949 augusztusában Bagi Mátyás kőfaragó véste le a Kossuth téren csonkán álló Horthy szobor mellékalakját és szállította a temetőbe. Ünnepélyes felavatásra nem került sor. A vesztesek oldalán elesettek nem számítottak hősi halottaknak. Az emlékműre feliratot sem helyeztek el, az áldozatok neve sem szerepelt az obeliszken.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Magyar Golgota
Az SZTK épülete előtti parkban állt a szovjet katonai emlékmű, melyet a rendszerváltás után eltávolított a város vezetése. Helyén 1994. november 2-án leplezték le Győrfi Sándor szobrászművész Magyar Golgota című kompozícióját, mely Szolnok 2. világháborúban elesett katonáinak és a világégés helyi áldoztainak állít emléket.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Kopjafa a 2. világháború áldozazainak emlékére
 
A szolnoki áldozatok emlékére a MÁV Vontatási Főnökség területén (Sorompó utca 2. szám alatt) 1997. június 2-án avatták fel az 1944 nyarán történt bombázás áldozatának tiszteletére emelt kopjafát. Az alkotás Borhi László fafaragó munkája.
(Kép forrása: Új Néplap 1997. június 3.)

Mártírok Emlékműve (1948)
 
A Nagytemplom (mai Szolnoki Galéria) előcsarnokában monumentális emlékművet emeltek, amelyre felvésték a 798 szolnoki zsidó mártír nevét.
(Kép forrása: Varga Béla: A szolnoki zsidóság története. Szolnok, 1994.)

Zsinagóga-emléktábla (2004)
Fekete márványtábla áll a felújított szolnoki egykori zsinagóga falán, a az 1944-ben elhurcolt szolnokaikra emlékezve. A hajdani zsidó templom épülete ma a Szolnoki Galériának ad otthont.
(Károly Nóra felvétele - VFMKMI)

Zsidó templom és 1944-es gettó emléktáblája
A szolnoki gettó egyik épülete még ma is áll. Ez a Jászkürt utca 5. szám alatti ház. A Csarnok, Pillangó és a Jászkürt utcák által határolt terület szolgált gettóként 1944 március végén.
A Jászkürt utca 1. sz. alatt álló Pelikán Hotel épületén 2000. június 25-én helyezett el emléktáblát a Szolnoki Zsidó Hitközség és a Polgármesteri Hivatal.
(Károly Nóra felvétele - VFMKMI)

Zsidó deportáltak emléktáblája
A fekete márvány táblát 2004. június 27-én leplezték le a Szolnoki Cukorgyár bejárati épületénél az 1944-ben ide hurcolt, majd náci haláltáborokba deportált zsidók emlékére.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Zsidó deportáltak emléktáblája a vasútállomáson
Domborművel díszített fekete márványtábla a szolnoki vasútállomás irodaépültének falán az elhurcolt zsidó áldozatok emlékére, melyet a magyarosrzági Evangéliumi Testvérközösség és a Wesley János Lelkészképző Főiskola emeltetett a Holocaust 60. évfordulóján.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Fasizmus áldozatául esett munkaszolgálatosok és deportáltak síremléke, 1941-1945
A 16 áldozat nevét is tartalmazó mementó a Hoksári János utcában található új zsidó temetőben kapott helyett. Dr. Singer főrabbi delegáció élén Auschwitzba zarándokolt, és az ott elpusztítottak után mardat hamuból hozott Szolnokra egy maréknyit. A hamu a szolnoki temetőben a meggyalázott tóratekercsek mellé temették. Ezen emlékek felett áll az emlékmű.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Emlékező macskakövek
A Stolpersteine (Botlatókövek) elnevezésű program Németországbl indult. Az akció 2007-ben Magyarországra ért. Gunter Demnig szobrász, a Holokauszt utcakő projektjének megálmodója és kivitelezője. A kölni művész emlékező macskakövekkel érzékletes és szinte kikerülhetetlen módon állít emléket a meggyilkoltaknak. A dolga után siető ember általában jobban figyel arra, hová lép. A lába előtt, ha megpillantja a 10x10 cm-s kis réztáblákat, rajtuk a szikár adatokkal: ebben a házban, itt élt X. Y., akkor talán elgondolkodik, talán egy pillanatra meg is torpan. Az áldozatoknak így nem csak a nevük marad meg, de a járókelők azt is megtudhatják, hol lakott.
 
Gunter Demnig német képzőművész a vészkorszak hatmillió zsidó, roma, homoszexuális és politikailag üldözött áldozatának állít emléket. Kezdeményezése nyomán a járda kockaköveire illesztett réztáblácskákkal - mementóként hirdetik az elhurcoltak nevét, lakhelyét és foglalkozását, helyenként a deportáltak meggyilkolásának helyszínét is.
 
A megyeszékhelyen Gombos Imre (1905 Jászapáti-1945 Mauthausen) egykori Baross úti, Szabó Barna (1892 Pusztakutas-1944 Auschwitz) és Breuer László (1894 Szolnok-1944 Auschwitz) korábbi Szapáry utcai lakhelye előtt helyeztek el réztáblás macskakövet.
(Forrás: Macsakő.net)
(Károly Nóra felvételei - VFMKMI)

Szolnok megyei izraelita hitközségek és mártíok emléktáblája (Jeruzsálem)
 
Jeruzsálemben több emlékjele is áll a Szolnok megyei zsidóságnak. A holocaust áldozatainak emelt magyarországi emléktáblák között megtalálható a szolnoki mártírok mementója is.
 
A megyénkben még működő és a 2. világháború után megszűnt hitközségek két nyelvű emléktáblája, a települések felsorolása a Jad Vasem emlékparkban található.
(Képek forrása: Varga Béla: A szolnoki zsidóság története. Szolnok, 1994.)

Felszabadulási emlékmű
 
A Tiszaliget bejáratánál elhelyezett fáklyát tartó szoboralak Szabó László alkotása, melyet 1968-ban állítottak fel. A monumentális emlékmű felállításában a Szolnoki Papírgyár munkásai és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola akkori hallgatói is részt vállaltak.
Először 1954-ben állítottak fel Szolnokon Felszabadulási emlékművet a megyeháza mögött, a Marx parkban (mai Verseghy park), melyet 1956 októberében a szolnokiak ledöntöttek.
(Kép forrása: Jász-Nagykun-Solnok Megyei Képeslaptár)

Szovjet katonák síremléke
A Kőrösi úti római katolikus temetőben áll a hősi sírok előtt a kőből emelt emlékmű.
(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

2. világháborús emléktábla
A háború alatt a Verseghy Ferenc Gimnázium Tisza parti épülete katonai használatban volt egészen 1945 áprilisáig. A háborúban elesett tanárokról és tanítványaikról az iskola évkönyvében is megemlékeztek.
A gimnázium bejárati folyosójának falán pedig táblával állítottak nekik emléket.
(Kép forrása: Jász-Nagykun-Solnok Megyei Képeslaptár)

Horthy István dombormű
Vitéz Horthy István tartalékos repülő főhadnagy 1942 májusában vonult be Szolnokra, és itt kapott kiképzést a magyar gyártású Héja típusú vadászgép kezelésére. A kiképzés után az 1/1-es Dongó században rajparancsnoki beosztást kapott. Az alegysége 1942 júniusában 12 Héja vadászgéppel kitelepült a Don mellé a 2. magyar hadsereg, és ezen belül az 1. repülődandár.1 (szolnoki) vadászosztály alárendeltségébe. Augusztus 20-án, harcfeladat végrehajtása közben, gépével lezuhant.
Az elhunyt repülőhadnagy emléktábláját a Mártírok úton álló gabonatárház falán 1943. április 18-án leplezték le. A carrarai márványtáblába faragott dombormű Erdey Dezső szobrász alkotása, a porté alatt Kállay Miklóstól származó idézet: "És mert ilyenek az apák és ilyenek a fiúk, örök a magyar."
A háború befejezése után a leszedett táblát habarccsal leöntötték, majd a Tárház pincéjében elrejtették. Az 1990-es évek elején aztán előkerült, majd ismét eltűnt. Az elmúlt évben a repülőtér kifutója mellől ismét előkerült. Az emléktáblát 2009-ben ünnepélyes keretek között Lamos Imre dandártábornok nyújtotta át a város polgármester-helyettesének, Szabó Istvánnak, aki elmondta, hogy a dombormű eredeti állapotában, sérülései miatt már nem nyerhet elhelyezést máshová, csak a múzeumba. A városvezetés tervei szerint hiteles másolata rövidesen Szolnok egyik főépületére kerül.
(Képek forrása: Jászkun Krónika 1993. április 17.)

Horthy István-szobor
A kormányzóhelyettes emlékének megörökítésére egy szobor felállítását határozta el a város vezetése 1942-ben. Vastagh György szobrász alkotása a kormányzóhelyettes pilótaszobrából és egy mellékalakból, egy koszorút elhelyező szűrös parasztember figurájából állt. Szolnokon 1944-ben a városháza előtti téren állítottak fel.
Március 19-ére kitűzött szoboravató a németek bevonulása miatt váratlanul elmaradt, s az emlékművet később sem avatták fel. 1944 őszén a főalakot ledöntötték a talapzatáról, behúzták a városháza pincéjébe, ahonnan eltűnt, valószínűleg beolvasztották. Az alkotás mellékalakját, - a közismerten "Búsuló juhászként" becézett figurát - a helyi temető katonai panteonjába szállították, ma is ott található.
(Korabeli újságkép alapján Csabai István rekonstrukciója)

Szovjet katonai emlékmű (Szivar)
A Tisza parton, a Táncsics út végén, az akkori Felszabadulás téren a Szolnok elfoglalásáért vívott harcokban elesett szovjet katonák emlékére állították fel 1945. május 1-jén a közel 7 méter magas obeliszket.
A Szivarnak is csúfolt emlékművet 1956-ban Szolnok város polgárai ledöntötték. Helyén a rendszerváltás egy Lenin szobor állt. 2001 óta Pogány Gábor Benő Zounok szobra díszíti a park szegletét.
(Kép forrása: Jász-Nagykun-Solnok Megyei Képeslaptár)

Szovjet katonai emlékmű
A Hősök terén, az SZTK előtti parkos részen állt több évtizeden keresztül az 1945. májusában felavatott emlékmű. 1956. október 26-án a szolnokiak ledöntötték. 1957. november 7-én avatták fel újra. A rendszerváltást követően 1990-ben eltávolította a városvezetés. Helyére 1994-ben állították fel a Magyar Golgota címet viselő 2. világháborús emlékművet.
(Kép forrása: Szolnok képekben. Szolnok, 1984.)

Felszabadulási emlékmű
 
Gecse Árpád domborművét Szolnok elfoglalásának 10. évfordulója alkalmából a megyei tanács épülete mögötti parkban, a kibombázott Szapáry Gyula-szobor helyén, állították fel 1954. november 4-én. A kőbe faragott jelenet azt az idealizált pillanatot örökítette meg, amikor a felrobbantott Tisza-hídnál partra szálló szovjet előörsöt fogadja a város küldöttsége.
A téglafalra erősített domborművet 1956. októberében a szolnokiak ledöntötték. Bár voltak tervek a helyreállítására, pl. az új Tisza-híd lábánál, ahol a mai hídépítők domborműve található. De ezek az elképzelések nem valósultak meg.
(Képek forrása: Új Néplap 1944. október 22. és Jászkun Krónika 1998. október 22.)

Vasútállomás
1944. június 2-án az amerikai légierő 130 bombázója közel 900 darab rombolóbombát dobott le a szolnoki pályaudvarra és a környező városrészekre. Az 1909-ban Pfaff Ferenc által tervezett felvételi épület tetejét egy bomba levitte. De a pályaudvar és a környező utcák teljesen elpusztultak. A vasútállomáson működött egy német egészségügyi szűrőállomás. Az itt tartozkodó német katonák közül 118 életét vesztette. A detonációk a vasúti kocsik darabjait egészen a mai Eötvös térig vetették.
1944 nyarának szomorú eseményeinek emlékre a megyei levéltár 2009-ben "Légi háború Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felett" címmel kiállítást állított össze korabeli dokumentumokból, amelyet számos tárgyi emlékkel egészíttek ki.
(Kép forrása: Gy. Fekete István: Szolnok bombázása, 1944)
(Kép forrása: 461st bomb Group - The Liberaiders)

Közúti Tisza-híd
Teljesen elpusztult a szolnoki közúti híd. 1945. nyarán félállandó hidat kezdtek építeni, mely 1946. májusában készült el.
(Kép forrása: Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében)

Vasúti Tisza-híd
1944. őszén a hidat az amerikai bombázók többször is támadták, két esetben súlyosan megrongálták. Később, 1944. októberében a hidat a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A két hídfő erősen megrongálódott, a pillérek használhatatlanná váltak. A meder feletti vasszerkezeteket több helyen is felrobbantották.Az ártéri szerkezeteket nem robbantották, azok az elpusztított ártéri pillérekre zuhantak
A lerombolt híd újjáépítését szovjet műszaki alakulatok már 1944. őszén megkezdték. Ezt a hidat a harcok miatt felrobbantották, majd 1945. januárjában egy újabb ideiglenes hidat építettek. A felrobbantott ártéri hídnyílások rácsos szerkezeteit építették be a meder fölé. A provizórium az ártérben cölöpözött jármokon feküdt. A medernyílásokba az épen maradt ártéri vasszerkezeteket építették be. Az újjáépítési munkák 1945. novemberében a mederrészbe került roncsok és falromok eltávolításával indultak meg. 1947-ig ezen haladt a vasúti forgalom, mely az összes vasúti Tisza-híd forgalmának több, mint a fele volt. /Forrás: Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében/
(Kép forrása: 461st bomb Group - The Liberaiders)
(Kép forrása: Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében)

Szandai repülőtér
1944. augusztus 20-n a szolnoki repülőteret közel 90 B-24-es amerikai bombázó támadta meg.
(Kép forrása: Tiszai Lajos: Szolnokország)

2. világháborús emlékmű (1942)
A háború előtti években már Szolnokon is egymás után indultak katonai építkezések. A mai József Attila úton található monarchia korabeli laktanyája mellett 1936 után löveg- és gépjárműszín, tüzér- és utászlaktanya, majd katonai repülőtér épült.
A helyi utászlaktanya területén állították fel elesett katonatársai emlékére a hősi emlékművet 1942. november 8-án.
(Kép forrása: Jász-Nagykun-Solnok Megyei Képeslaptár)