Szent István szobor
Szent Márton plébániatemplom homokzatán, a főhajó magasságában kiképzett csigavonalú díszítő tagokra épült talapzatokon jobbról Szent István, balról Szent László király 2 méter magas kőszobra áll. Eredetileg István és fia, Imre herceg szobra díszítette a pillért. A honfoglalás ezredéves évfordulóján 1896-ban az akkori plébános, Dósa József a két magyar király sóskúti kőből formált alakját.
(Forrás: Józsa László: "Isten hajléka az emberek között". Szeged-Budapest, 2009)

Szent István oltár
Szent Márton plébániatemplom egyik mellékoltára. A kunszenmártoni céh Szent István királyt választotta főpártfogójául. A céhtagok már ekkor oltárt kívántak emelni a magyar szent tiszteletére. Ez azonban csak 1910-ben, a templombővítés alkalmával - egy vagyonos házaspár adományaként - valósult meg a templom déli mellékhajójának első szakaszában. Dósa Lukács iparművész tervei alapján Neuhauser János fővárosi márványozó kivitelezte a munkálatokat.
Az oltár két márványlépcsővel emelt, műmárvány építménye illeszkedik a félköríves zárófalhoz. Az oltárkép Bátky József budapesti festőművész olajfestménye: Szent Istvánt ábrázolja, amint a koronát és országát Szűz Máriának felajánlja. A magyar király díszes palástban térdel Mária ülő alakja előtt. A lépcsőre helyezett vánkoson a jogar látható.
Az oltárral azonos magasságban Szent Imre és Szent Erzsébet szobra áll. A Szent István oltár felett "A magyar korona megdicsőítése" című mennyezetkép látható.
Augusztus 20-án - az 1990-es évek óta - az új kenyér megáldása is Szent István napi liturgia része a helyi egyházközösségben.
(Forrás: Józsa László: "Isten hajléka az emberek között". Szeged-Budapest, 2009)

Máriás nemzeti zászló
A Szent Márton plébániatemplomban elhelyezett zászlók között található egy nemzeti színű brokátselyemből készült darab, amely 1924-ben készült. A díszes szövésű zászló egyik oldalán a Magyarok Nagyasszonya, a másikon Szent István király képe látható. A király oltár előtt térdel. Kezében tartja a koronát, a jogart és az országalmát. Az oltár felett Mária karján a gyermek Jézussal.
1938-ban Szent István-évben a Szent Jobb országjárásakor a közeli Szentes vasútállomásán időzött egy rövid ideig, ahol a kunszentmártoniak közül sokan tették tiszteletüket az ereklye előtt.
(Forrás: Józsa László: "Isten hajléka az emberek között". Szeged-Budapest, 2009)

Szent István oltárkép
Az 1874-ben felszentelt felső temetői kápolna festményei Sonnenschein Gáspr pesti szentképfestő munkái. A kápolnában található festményei egyike Szent István királyt ábrázolja. A magya király álló alakja vörös színű, vitézkötéses magyar ruhában, palásstal, fején koronával, jobbjában pedig az uralkodói jogarral látható.
(Forrás: Józsa László: Megszentelt kövek. Szeged, 1999)

Kármel-kápolna főoltárképe
A kármlita atyák 1940-ben telepetek le Kunszentmártonban. A rendházat és az épületben kialakított káponát 1941-ben szentelték fel. A kápolna főoltárképét Károlyi Gyula készítette el. Az olajfestmény Szent Istvánt ábrázolja, amint koronáját a Boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja. A barna háttér utalás a kármliták színére. Szent István mellett a lépcsőn a párnára helyezett koronázási jelvények láthatók az ország címerével.
(Forrás: Józsa László: Megszentelt kövek. Szeged, 1999)

Szent István napi rendezvény
Augusztusban Szent István ünnepéhez kapcsolódva a Dalamáris Népzenei Fesztivál, a Tiszazugi Kulturális Bemutató és a Kungyalui Hagyományőrző Lovas Nap kerül megrendezésre.
(szolnokzene.hu)