Szent István-emlékmű
2001. augusztus 20-án avatták fel Szent István király egész alakos szobrát a Vártemplom előtti téren. Az alkotás Győrfi Sándor, Munkácsy- és Mednyánszky-díjas, szobrászművész munkája. A bronzból készült szobor 2,8 méter magas, közel két méteres, kősziklát mintázó dombon áll, amely kivitelezésében Zsigmond István építész működött közre.
A kőszikla dombra andezit gránitból készült táblák vannak helyezve, melyekre a szobrász Szent István Imre herceghez írt intelmeiből kiragadott részleteket vésett.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Szent István mellszobra
 
A Millenniumi ünnepségsorozat keretében2000-ben állították fel a Vártemplom mögötti téren Somogyi Árpád szobrászművész alkotását a Vincze Sándor építész tervezte parkban. A Milleniumi Emlékpark, amely a Kárpát-medencét ábrázolja, a Kárpátok vonulatától az Alpokaljáig.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Szent István kopjafa
 
Pándi István fafaragó munkája 2000-ben készült el, melyet a Millenniumi ligetben állítottak fel először Szolnok napján . Két évvel később felújítva augusztus 20-án avatták fel új helyén a Széchenyi István Gimnázium előtti parkban.
(Panel felvétele)

Szent István szobor
 
Szolnok vármegye és a szolnoki várplébánia közös gyökere a Szolnok nemzetség vára és keresztelőegyháza, melyet I. István király tett várplébániává. Utódja az 1822 és 1824-ben épült Vártemplom titulusa Magyarok Nagyasszonya. A főoltárkép Pólya Iván festőművész munkája, mely Szűz Máriát és a Sátánt legyőző Szent Mihály főangyalt ábrázolja. "A kép Szent István király lelkületére és a szolnoki vár egykori katonai jellegére utal"-írja a templom történtét összefogaló Gacsári Kiss Sándor.
A különböző háborús viszontagságok következtében kevés a régiség a templom felszerelései között. A ma látható Szent István szobor gipszből, gyárilag készült alkotás, mely a többi gipszszoborral az 1. világháború után került a templomba.
(Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár)

Belvárosi Templom
A főoltár (részlet)
 
Szent Ferencrendi templom főoltára hármasan tagolt. Legfelső képén, ovális keretbe foglalt festményén Szent István ajánlja fel országát a Magyarok Nagyasszonyának. Az oltárt 1889-ben Fuhrmann Gyula oltárépítő készítette Szepesiglón.
(Forrás: A felszentelésének 250. évfordulóját ünneplő Belvárosi Nagytemplom képes kiadványa. Szolnok, 2004.)
 
Szent István oltár
 
Az egyik mellékoltár Szent István királyt ábrázolja. Az oltár mellett liliomos Szent Imre és a kardot tartó Szent László szobra áll, míg a felső részt a Szentháromság ábrázolása díszíti. Az oltár címerpajzsán két aranyozott oroszlán csizmát tart. Ez arra utal, hogy a csizmadiák céhe állítatta az oltárt a 18. században.
(Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár)

Szent István-híd
A Szolnokot elkerülő 4. sz. úton az új Tisza-híd 1988 és 1992 között épült. A 675 m hosszú híd 317 m-es mederszerkezete szabadon betonozott, a három-, illetve kilencnyílású ártéri hídrészek pedig szakaszos előretolású, feszített, szekrénykeresztmetszetűek. A hajózó medernyílás hazánkban a legnagyobb ilyen szerkezet (116 m).
(Uvaterv felvétele)
 

Görög katolikus egyházközösség
Koronázása millenniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította István királyt, így a nagy egyházszakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.
A 2002-ben felszentelt görög katolikus templomban is augusztus 20-án a Szent Liturgia után az ambon mellé tett asztalon, nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret a pap megáldja és megszenteli, amelyet a hívők között osztanak ki.
(Forrás: Jaczkó Fruzsina: Egyházi ünnepek és szokások a Szolnoki Görög Katolikus Egyházközségben. Szolnok, 2009.)

Etnozenei, folk- és folkrock fesztivál
 
1995-ben a Tiszai hajósok terén került sor az indító Örökség címet viselő világzenei fesztiválra, ami azóta már a város egyik leglátogatotabb, legkedveltebb fesztiváljává nőtte ki magát. Évről évre egyre több külföldi zenész, énekes és zenakar lép fel a koncerteken, ahol így a magyar népzene, a határokon túli magyarok és a magyarországon élő kisebbségek régi muzsikája mellet a más népek ősi zenéiből meríthenek új ihletet a koncert hallgatói.
(Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet Aprónyomtatványtára)

Légi bemutató
 
A Szolnoki Helyőrség alakulatai állandó résztvevői a város augusztus 20-i rendezvényeinek. Bravúros légi mutatványokat mutatnak be a repülők, helikopterek pilótái és az ejtőernyősök is.
(Mészáros János felvétele - szoljon.hu)

Vízikarnevál
 
A látványosságok a Tiszaligeti sétány előtti folyószakaszon zajlanak a vízen és a vízparton. Elsőként a kézzel hajtott vízi eszközök vetélkedőjét rendezik meg kosztümbe öltöztetett sportolókkal, a kajak-kenu és evezős versenyek a házigazda sportklub és a meghívott városok csapatai között zajlanak. A szolnoki rendőrség és tűzoltóság evezős együttesei is összemérik tudásukat.
Vízisí-show, gyorsulási motorcsónak verseny, jet-ski bemutató, valamint motoros hajók felvonulása színesíti a programot.
A vízikarnevál kabalája a matrózruhába bújtatott pelikán, amely a város címermadara.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Szent István napi teljesítménytúrák
 
A helyi Gördögök SE által szervezett Szent István napi 17-33-66-100 km-es kerékpáros, futó- és gyalogtúra.
(Gördögök SE)

Streetballbajnokság
 
Közel két évtizede már, hogy Szolnokon a Szent István napi ünnepségek egyik színfoltja az utcai kosárlabda fesztivál a Táncsics Mihály utcában, a Szigigeti Színház előtt.
(Szolnoki Sportcentrum)

Szent Jobb ünnepség 1938
 
Szolnokra 1938. július 3-án, vasárnap érkezett meg a Szent Jobbot szállító aranyvonat. A Kossuth téren délelőtt tábori misét tartottak. Az alkalmi díszoltár előtt Pesthy Frigyes apátplébános celebrálta az ünnepi szertartást. P. Szabó Polikárd ferences rendi plébános mondta a szentbeszédet. A Szent Jobb érkezésének napján repülőnapot tartottak a városban. Egy repülőraj tisztelgő kört írt le Szolnok felett az ereklye érkezésekor. Több százan érkeztek a környező településről is a Szent Jobb köszöntésére.
(Fotó: Gergely Jenő: Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten, 1938. Budapest, 1988.)

Szent István Királyi Temetkezési Egyesület
 
A képen látható korpuszt a szolnoki Szent István Király Temetkezési Egyesület állítatta 1897-ben, mely a római katolikus temetőben áll.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Szent István hengerműmalom
Scheftsik István hengermalma és gőzfűrészüzeme - a mai Tisza Szálló és a Szigligeti Színház területén - 1860-ban épült. Itt létesült a város első villanytelepe is. A 20. század elejéig állt fenn az ötemeletes épület. A gőzmalomhoz csatlakozva épült meg a gőzfürdő és mellette kapott helyet a Nyári Színkör pavilonja is.
(Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár)