Verseghy Kör

2009.11.11.
Fekete István ny. alezredes: Hadi ösvények Szolnok térségében, 1944 című előadása
(Megyei Könyvtár)
 
2009.10.07. A 15 éves Verseghy Kör jubileumi estje
Szurmay Ernő köszöntő beszéde
Kósa Károly: Mária utca. Történelem és legendárium
(Megyei Könyvtár)
Töredékek Szolnok város egyik legrégebbi és legszebb utcájának kialakulásáról, évtizedeiről, a névadó Szűz Mária-szoborról, épületeiről, szülötteiről és lakóiról - térképek, képeslapok, régi és új fotók, levéltári dokumentumok, újsághírek és irodalmi idézetek felhasználásával.
 
2009.05.13.Székfoglaló
Pintér Sándor, Prof. dr.: A sérült gyermekek sorsa
Király Ferenc, dr.: A korai intervenciós intézményrendszer működése
(Városháza)
Dr. Pintér Sándor professzor a születés fokozott figyelmű ellátásáért megteremtette a Szolnoki Perinalis Intenzív Centrumot. A koraszülöttek ápolásáról tartott két nagysikerű előadása után most szélesebb horizontot nyitott: a probléma társadalmi, szociológiai, gazdasági és morális aspektusait vizsgálja.
Dr. Király Ferenc a maradandó károsodások enyhítéséért dolgozó szervezet felépítését, munkáját és gondjait mutatja be.
 
2009.04.30.
Emléktábla avatás K. Tóth Lenke volt lakóházánál
(Szolnok, Aradi u. 2. sz.)
Szurmay Ernő K. Tóth Lenke Válogatott művei című könyvének bemutatója
A kötet szerkesztőjével dr. Bistey András beszélgetett
(Megyei Könyvtár)
A születése óta eltelt, sokszor tragikus, ritkán felemelő és társadalmi változásokban bővelkedő évszázda sem tudta Szolnokon feledtetni K. Tóth Lenke emlékét. Nem, mert ez a filigrán termetű, törékeny testű, de töretlen lelkű asszony évtizedek munkásságával múlhatatlanul beírta nevét városunk irodalmi, közéleti és pedagógiai krónikájába.
Most, születésének 100. évfordulóján válogatott műveinel megjelentetésével, irodalmi délutánunkkal és emléktáblával emlékezünk a költő pedagógus K. Tóth Lenkére.
 
2009.02.25. Szolnoktudás Egyetem című rendezvénysorozattal közös előadás
Pintér Sándor, Dr., prof.: A szülői példa jelentősége az utódok életére című előadása
(Megyeháza)
 
2009.01.27.
Kósa Károly: A szolnoki Kossuth tér. Főterünk "életrajza" című előadása
(Megyei Könyvtár)
Szolnok városrészeit, folyóit, utcáit, tereit ismertető sorozatunk legújabb előadásában a ma Kossuth Lajos nevét viselő főteret, az egykori piacteret mutattuk be. Megemlékezve történetéről, épületeiről, híres lakóiról és vendégeiről, egykori és mai szobrairól, hétköznapjairól és ünnepnapjairól - rengeteg képeslappal, térképpel, archív és saját fotóval illusztrálva.
 

2008.11.18.100 éves a Nyugat
Sipos Lajos Babits és a Nyugat című előadása
(Megyei Könyvtár)
"Az új reformkor legfőbb orgánuma a Nyugat nevet viselte, bár főszerkesztője jellemző módon "Kelet népéről" írta a folyóirat első vezércikkét. A Nyugat a reform, a haladás erőinek irányt mutatója volt; jellemző módon a magyar konzervativizmus ellenfolyóirata, a Napkelet címet írta lobogójára.
A Nyugat egészen ritka szerepet játszik a magyar irodalomban. Egy korszakot neveztek el róla. S legalább három nemzedéket a hozzá való vizsonnyal jellemeztek. Ez egyedülálló a magyar irodalom történetében.
A Nyugat: nemzedékek jellemzője. Nekem szerencsém volt hozzá, hogy e nemzedéket személyesen is ismerhettem, hiszen tanúja voltam Babits, Kosztolányi életének és haldoklásainak, ismerem családi körülményeiket. Voltak, akik rám bízták hagyatékuk gondozását, s tanúsíthatom, hogy a nemzedékek maguk is így jelölték meg magukat! S ez egykori úttörőkhöz, az "atyákhoz" mérték a maguk teljesítményét. Melyik folyóirat mondhatja el még magáról? Pontosabban; melyik magyar folyóiratról mondhatjuk el ezt?" (Keresztúry Dezső)
 
2008.11.05.Dr. Krámer Dezső orvosra emlékezünk
Nemes András, dr.: Krámer doktor a koraszülött osztály alapítója
Pintér Sándor, Prof. dr.: 50 év harca az életveszélyben lévő újszülöttekért és koraszülöttekért. A sikerek nyomán milyen új gondok jelentkeztek
(Megyei Könyvtár)
 
2008.09.30.
Kósa Károly: A Tisza Szolnoknál. Kultúrtörténeti kaleidoszkóp
(Megyei Könyvtár)
Az utóbbi hónapok során számos előadás hangzott el városunkban a Tiszáról. Ezekben mindig fontos dolgokról esett szó. Az előadó most kevésbé "fontos", ám - reményeink szerint- érdekes dolgokról beszélt sok-sok régi és új képpel illuszrálva.
Megtudhattuk az érdeklődő, hogy mikor hajózott erre Széchenyi István, miért várta néptelen Tisza-part a szépséges Sissy-t, mit írt várunkról John Paget és Jókai Mór, vagy hogy mikor haladt át hidunkon az első autó.
 
2008.05.13.
Szurmay Ernő: Aszódi Imre emlékére irodalmi est
(Megyei Könyvtár)
A két éve elhunyt költő, író, műfordító, drámaíró életének legfényesebb és legtragikusabb szakaszai városunkhoz kötődnek. Itt jelent meg első verseskötete, itt alapított családot, itt születtek gyermekei. Az 1956-os forradalomban vállalt vezető szerepéért hat évi börtön jutott osztályrészéül. Két évtizedes kényszerű szilencium után új társra és értő barátokra találva egymást követően jelentek meg verses és prózai művei. Széleskörű műveltség, egy küzdelmes élet keserű tapasztalataiból fakadó élményanyag, a régi paraszti életforma rendkívül érzékletes ábrázolása, a hazája, népe jövőjéért való aggódás, az élete alkonyán Istenhez fordulás alkotja életműve maradandó anyagát.
 
2008.03.25.
Bagi Gábor, dr.: Ácsmesterek Szolnokon a XIX. században. A Szolnoki Művésztelep előtörténete
(Megyei Könyvtár)
 
2008.01.29.
Kósa Károly: Beváros. Egy szolnoki városrész "életrajza"
(Megyei Könyvtár)
A városunkat kisebb-nagyobb egységenként bemutatni kívánó sorozat első részében a Belváros, pontosabban annak a Szapáry utca, a Kossuth Lajos út és a Tisza által határolt része (az egykori Kamaraváros, illetve a Német tized) került sorra. Kialakulásáról, parkjairól, utcáiról, strandjáról, épületeiről (pl. az egykori sóházakról), meglévő és legendás hírű lakóiról szólunk rengeteg metszettel, térképpel és fotóval illusztrált előadásunkban.
 

2007.09.25.
Bagi Gábor, dr.: Szolnok kétszeri pusztulása 1706, 1707
(Damjanich Múzeum)
 

2006.12.08. Székfoglaló előadás
Szathmáry Judit: Advent és karácsony a zenében
A karácsoniy ünnepkörről Jaczkó györgy parókus tartott bevezetőt.
(Megyei Könyvtár)
 
2006.10.11.
Fekete István ny. alezredes: A szolnoki helyőrség az 1956-os forradalomban
(Damjanich Múzeum)
Amikor, az évek során felhalmozódott társadalmi-politikai feszültségek következtében kialakult forradalmi hangulat és hevület hazánkban emberek ezreit vitte a változtatás szándékával az utcára, akkor ezek a törekvések, érzelmek a szolnokiakat is mélyen megérintették. A forradalmi események helyi alakulásában azonban, fontos szerepet játszott az a körülmény, hogy a megyeszékhely katonaváros, a szovjet katonai intervenciós csapatok többségének felvonulási térsége, a népfelkelés elfojtását célzó "Forgószél" hadművelet irányításának központja volt. A Dancsi József vezette Munkástanácsnak ezért - más magyar nagyvárosok vezetőitől eltérően -, a katonai szempontokat, a helyőrség meghatározó katonai tényezőivel történő együttműködést napi feladatnak kellett tekintenie. Ez az előadás arra válalkozott, hogy a katonák forradalom helyi történéseiben betöltött helyét, szerepét, a város vezetőivel való együttműködését, a rendelkezésre álló tények, adatok tükrében bemutassa.
 
2006.05.30.
Kósa Károly: Vörös István Rajzok Szolnok város múltjából című kötetének bemutatója
(Városháza)
Dr. Vörös István 1881-ben született a mai Kétpó területén. Mezőtúron érettségizett, majd Budapesten szerzett történelem-latin szakos tanári diplomát. 1912-től a szolnoki Verseghy Gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese is volt. 1943-ban történt nyugdíjazásáig. A Verseghy Irodalmi Kör és a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület egyaránt választmányi tagjai között tisztelte.
Szakirodalmi munkásságából kiemelkedik A mezőtúri céhek élete című monográfiája és a Rajzok Szolnok város múltjából című munkája.
Ez utóbbi, 1921-ben készült mű színes leírást ad városunk előző öt évtizedéről. Szól a fiatalok szórakozási szokásairól, a szolnoki viseletről, a régi lakóházakról, a várost gyakran sújtó ínségekről. Az 1972-ben Szolnokon elhunyt tudós tanár művének új kiadását "szolnoki szótár", a szerző élerajza és szép illusztrációk egészítik ki.
 

2005.11.30.
Szolnoki Népdalkör, Tiszavirág Daloskör: Virágcsokor-Útitövis-Kupa bor című dalműsor
(Megyei Könyvtár)
Egyeülálló népi kultúránk - beleértve a borkultúrát is - lassacskán értéktelenné válik a felnövő nemzedék számára. Minden nemes érzelmet elnyom a gépzenes a szellemtelen humor. Az éltesebbek emlékeznek már csak az információt dobolással kikiálító kisbírókra, a szórakozást kínáló népszínművekre, a parasztbálokra, a borozgatás közbeni beszélgetésekre. A magyar ember kétszer nótázott: örömében és bánatában. A dal és a közösségi zene az önkifejezés és az összetartozás érzésének megnyilvánulása. Ezeket a szunnyadó érzelmeket és igényeket volt hivatott a szerény műsor feleleveníteni.
 
2005.06.07.
Fekete István ny. alezredes: 65 éves a szolnoki repülés, a katonai repülőtér című vetítéssel kísért előadás
(Megyei Könyvtár)
Az országban és a világban élő, Szolnokot legalább hallásból ismerő emberek döntő többségének erről a Tisza-parti városról szóló ismeretei nagy valószínűséggel a repüléssel is kapcsolatosak. Ennek két oka van: az egyik a megyeszékhely lakosságának a repülés iránti vonzalma, szimpátiája, míg a másik a katonai repülőtérnek Szolnok, és az ország életében betöltött sajátos szerepében leledzik. A katonai repülés, a repülőtér, sokaknak nemes hívatást, megélhetést, színvonalas oktatási intézményt, másoknak életük, fiatalságuk katonai szolgálatban eltöltött korszakát, és ismét másoknak: a "civil" munkahelyet jelentette. A 65 éves jubileum ezért nem csak a katonai repülőkben, hanem a város lakosságában, sőt még azon túl is, motivált ilyen, vagy olyan gondolatokat, emlékeket. Ez a körülmény adott bátorítást e beszélgetés szervezőinek arra, hogy a rendezvény iránti érdeklődést is, széles körben megnyílvánul.
 
2005.05.03.
Nagy József, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének megyei elnöke: Szolnok a filatélia tükrében
(Városháza)
Nagy József jeles postatörténész. Fél évszázada is elmúlt, hogy elkötelezett bélyeggyűjtő. Nem csupán gyűjti, rendezi a bélyegeket, de a köri életben, a hazai és nemzetközi kiállítások rendezésében is tevékeny résztvevő. Sőt kutató történész is: 1985-től foglalkozik megyénk postatörténetével: tíznél több tanulmánya jelent meg, amelyek országosan is nagy érdeklődést váltottak ki. Munkássága bizonyítja "a bélyeget nemcsak gyűjteni lehet, hanem a velük kapcsolatos élmények is gondolatokba fűzhetők."
 

2004.09.14. Kósa Károly: Így éltünk mi című Kertész Mihály Szolnokról írt tárcáiból megjelentetett kötet bemutatója
(Városháza)
"Kertész Mihály tárcái a korabeli (1933-34) szolnoki társadalom főleg középosztálybeli rétegének mindennapi életéből kiragadott "apróságok" felmutatásával tartanak tükröt olvasóik elé. Esetenként egy-egy fonákság láttán, vagy pusztán nosztalgiából kitűnő emlékezőtehetségének révén szívesen visszakalandozik gyermekkori világába. Ezek az emlékezések sok érdekességet tartalmaznak az első világháború előtti évtized szolnoki életéből. Olvasmányos, csevegő stílusa, élénk és kifejező párbeszédei jól illenek a választott műfaj sajátosságaihoz. Külön érdeme, hogy néhány vonással is képesek a jellemek ábrázolására." (Szurmay Ernő)
 
2004.12.14.
Kertész Róbert régész, Nagy Dénes mérnök: A legelső Tisza-híd
(Városháza)
 
2004.06.03.>
Bagi Gábor, dr., Fekete István ny. alezredes: 1944. Szolnok bombázása
(Városháza)
 
2004.03.30.
Varga Béla (Zsidó-Keresztény Társaság), a Verseghy Ferenc Gimnázium diákjai: A szolnoki zsidóság útja a betelepüléstől napjainkig
(Városháza)
Hazánk német megszállása után alig néhány héttel kezdődött az ország, benne városunk zsidó vallású polgárainak gettóba kényszerítése, majd 1944 júliusában koncentrációs táborokba hurcolása. Erre a 60 évvel ezelőtti tragikus eseménysorozatra és a helyi zsidó polgárság városunkban betöltött szerepére emlékezett az akkori történések át- és túlélője.
 
2004.01.27. Templomaink IV
Győri Péter Benjamin evangélikus lelkész, Jaczkó György gör. kat. parochus: Templomaink IV. című helytörténeti estje a Görög Katolikus Énekkar közreműködésével
(Városháza)
Sorozatunkban egy idősebb - a város legrégibb templomainak egyikét - és Szolnok legifjabb istenházát és egyházközségeiket mutattuk be.
Az 1. világháború előtt kevés evangélikus élt a városban. A trianoni országcsonkítás után a menekülők duzzasztották fel lélekszámukat 300-ra. 1923-ban tartották az első lutheránus istentiszteletet, 1931-ben kaptak állandó lelkészt, s 1932. október 30-án búgott fel először a harmónium, s szárnyalt az ének a Tisza-parti templomban. Gerey Ernő tervét a wittenbergi vártemplom ihlette.
Az első bizánci rítusú ájtatosságot 1988-ban tartották Szolnokon, s 1989-ben alakult meg a helyi görög katolikus egyházközség. kezdetben egy iskolában, majd évekig egy fatemplomban miséztek. Míg 2002. március 24-én felszentelhették a Nagy Tamás terve alapján épült szép kör alaprajzú templomot a harmadfélszáz főnyire tehető görög katolikus közösség számára.
 

2003.03.25.
Varga Ferenc MLSZ Felügyelő Biz. elnöke: Szolnok labdarúgása és labdarúgó csillagai
(Városháza)
 
2003.04.15. Eső-est
Szepes Erika irodalomtörténész: Ember Mária emlékére
(Megyei Könyvtár)
 
2003.01.27. Templomaink III.
Gacsári Kiss Sándor kanonok: A Vártemplom című helytörténeti est
Szolnoki Népdalkör közreműködésével
(Városháza)
 

2002.12.11.
Simon Ferencné nyugdíjas tanár: Az irodalom Hódmezővásrhelyen, Hódmezővásárhely az irodalomban (Megyei Könyvtár)
 
2002.05.29.
dr. Horváth Károlyné, dr. Schléder Éva: Mit ér az ember, ha pedagógus? Dr. Páldi János emlékére
(Megyei Könyvtár)
 
2002.04.10.
Szurmay Ernő A Boldogság legendája című kötet bemutatója
közreműködtek a Széchenyi István Gimnázium diákjai
(Megyei Könyvtár)
 
2002.04.08.
Aszódi Imreköltő, Aszódi Mária operaénekes, Mesiter Éva színművésznő szerzői estje
(Megyei Könyvtár)
 
2002.03.05. Templomaink II.
Gacsári Kiss Sándor kanonok: A vártemplom múltja és jelene
(Megyei Könyvtár)
 
A vártemplom históriája szorosan összefügg a szolnoki vár és Szolnok történetével. Közös gyökere a Szolnok nemzetség - téli szálláshelyen lévő - vára és keresztelő egyháza. Ezeket Szent István ispáni várrá, illetve várplébániává minősítette. A török időkben dzsámivá alakították és épségben megmaradt. Ez a templom később is - bár többszöri épületjavításokkal - működött, így folyamatos volt a katolikus élet Szolnokon. 1821-ben szükségessé vált a lebontása. A most látható épületet 1824. október 30-án fejezték be. Falaiba beépítették az évszázados templom köveit.
 

2001.11.13.
Szurmay Ernő: Verseghy Gimnázium nagy nemzedéke. Tudós tanárok Szolnokon
(Városháza)
A Verseghy Kör új sorozata a közoktatás és közművelődés olyan múltbeli kíválóságainak szolnoki működését idézi fel, akik hivatéásuk magas szintű gyakorlásán túl tanulmányokkal, önálló művekkel is gazdagították a maguk, intézményük és Szolnok város jóhírét.
S ha a "tudós" jelző esetenként túlzásnak is tűnik, alkotó munkásságuk beletartozik városunk kultúrtörténetébe. Sokuk országunk szellemi életét is gazdagította. Ezért is méltók a megőrző emlékezésre.
 
2001.03.20.
Csicsek Ildikó tanár: "A mindenségre nyitott ablak" Bepillantás az ikonok világába II.
(Megyei Könyvtár)
 
2001.02.20. Templomaink I.
Gulyás Katalin muzeológus, Hamar István református lelkész, Turai János római katolikus lelkész: A három templom városa
(Városháza)
Az 1700-as évek első felében épült Belvárosi Plébániatemplom, az 1894-ben a híveknek átadott református templom, és az 1899-ben elkészült zsinagóga - e három Tisza-parti jeles épület - Szolnok jelképévé vált. Számtalan metszeten, fényképen magát a várost idézi. Történetükről - különlege értékeik bemutatásával - és atz egyházközségek szerveződéséről szólt a Templomaink című sorozat első estje.
 
2001.01.30.Székfoglaló
Csicsek Ildikó tanár: "A mindenségre nyitott ablak" Bepillantás az ikonok világába I.
(Megyei Könyvtár)
 

2000.12.13.
Bagi Gábor, dr., Hunya Zoltán: Szolnok 925 éves. Történelmi emlékest
közreműködnek a Verseghy Gimnázium tanulói
(Damjanich Múzeum)
 
2000.11.14. Székfoglaló
Kósa Károly: Szolnoki panteon. Városunk temetőinek történetéről, a neves sírokról és az idegen földben nyugvó szolnokairól
(Megyei Könyvtár)
 
2000.10.24.
Szurmay Ernő
Est Lengyel Dezső emlékére
(Megyei Könyvtár)
Lengyel Dezső Szolnok közéletének, közművelődésének méltatlanul feledett személyisége, a régi budapesti Tudományegyetem kíváló karnagya, a szolnoki újságíró, aki kitűnő zeneszerző is volt. A XX. század első felét átívelő változatos életpályán neves költőink számos versét is megzenésítette.
Ezen szerzői esten belőlük válogattunk, abban a reményben, hogy a vers- és énekszerető közönségünk szívesen fogadja őket.
 
2000.05.31. Székfoglaló
Hunya Zoltán numizmatikus: Pillantás a numizmatika világába. A polgárság és a pénz
(Megyei Könyvtár)
 
2000.04.11.
Szolnoki szerzők szimpóziuma. Költészeti napi műsor
Vendégek: Benedek Szabolcs, Bitsey András, Iluh István, Jenei Gyula, Molnár H. Lajos, P. Nagy István, Rékasy Ildikó
A szerzőket Valkó Mihály mutatta be. Közreműködött Bálint Erika és Meister Éva
(Városháza)
 
2000.03.23.
Ferencz Tiborné: A Petőfi-szobor avatásának története
(Megyei Könyvtár)
 
2000.01.25.
Szurmay Ernő: Író-tanítók Szolnokon című irodalmi est
(Városháza)
Az est keretében azoknak a Szolnokon tanítóknak az életútjával, írásaival ismerkedhetett meg közönségünk, akiknek nevét ugyan nem jegyzi a hivatalos irodalomtörténet - bár országos lapokban publikáltak, illetve hazai irodalmi pályázatot is nyertek-, de szakmai munkásságuk, irodalmi működésük révén nekünk, szolnokiaknak mindenképp megőrzendő emléket jelentenek.
A nemzet e régi "napszámosai" például szolgálnak arra is, hogy nemcsak a tanterem falai között lehet és kell a népte tanítani.
 

1999.05.25.
Szentiványi Zoltánné igazgató, Kovács Libor alpolgármester: A százéves Belvárosi Iskola története. Évzáró ünnepség
(Városháza)
 
1999.04.13.
Verseghy Ferenc Gimnázium Költészet napi műsora Verseghy Ferenc tiszteletére
Köszöntőt mondott dr. Berki Ferencné
Dr. Notheisz János tanszékvezető tanár: Verseghy Ferenc, a dalköltő címmel tartott bevezető előadást
(Városháza)
 
1999.02.09.
Estókné Csete Olga: Tabán Gyula költészete. Irodalmi est
(Városháza)
 

1998.10.27.
Szuramy Ernő: Kissné Tóth Lenke emlékére
(Városháza)
Másfél évtizede már, hogy szülővárosa temetőjében végső nyugalomra lelt a Konstantin iskola tanára, a szolnoki közművelődés szolgálóleánya: Kissné Tóth Lenke.
Barátainak, tisztelőinek egyre gyérülő tábora, egykori tanítványainak s a Verseghy Kör tagjainak emlékezete őrzi már csak híven időben távolodó - pedagógiai, publicisztikai és szépirodalmi írásai révén azonban máig emberközelben maradó - szerény, kedvesen szelíd személyisége emlékét.
A verseghy Kör megtisztelő kötelességének érzi, hogy a Városházi Esték Szolnok jeleseire emlékező új előadássorozatában elsőként Kissné Tóth Lenkét, a Kör alapító tagjának, majd főtitkárának pályaképét mutassa be.
 

1997.12.02.
Szurmay Ernő, Valkó Mihály, Szigeti László: "Nyíló égbolt alatt" Szolnok: 1963-1970
(Városháza)
 
1997.11.25. Székfoglaló előadás
Andrási László: Magyarok az Amerikai Egyesült Államok hadtörténetében
(Városháza)
 
1997.01.28
Szurmay Ernő, Kaposvári Gyula, Lengyel Barna: Az elhallgatás és elhallgattatás évei. Szolnok, 1948-1953
(Városháza)