|
Verseghy Ferenc helyi kultuszának ápolása az Irodalmi Kör 1949-es megszüntetése óta is töretlen maradt Szolnokon.
Kiadványok születtek a tudós névadó tiszteletére, tudományos ülések és diákok számára rendezett kulturális programok biztosították, hogy Verseghy neve és munkásságának eredménye fennmaradjon. A rendszerváltás után sorra alakultak országszerte a civil szervezetek. Kezdetben ezek elsősorban azoknak az egyesületeknek az újjászerveződései voltak, amelyek az 1940-es és '50-es években kényszerültek megszakítani tevékenységüket. Szolnokon is több non-profit kulturális szervezet alakult. Köztük is a legelső a Verseghy Kör. 1993-ban, Szurmay Ernő vezetésével megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata és ezzel egyidőben elérkezett az idő egy olyan helyi társadalmi egyesület alapítására is, amely az elődjének tekintett Irodalmi Körhöz hasonlóan a város alkotó értelmiségét, a város polgárait összefogó kulturális szervezetként működhet. Az ugyanabban az évben megalakult Verseghy Kör alapszabályai lefektetésekor is épített az elődök hagyományaira. Az egyesület természetesen vállalta a Verseghy-kultusz ápolását. A Verseghy Ferenc nevével jelzett programok, tevékenységek segítését és gondozását. Amíg azonban az Irodalmi Kör a város akkori tollforgatóit tömörítette, akik a magyar irodalom népszerűsítésén fáradoztak, addig az utódszervezet már szélesebbre tárja kapuit. Az irodalmon és a nyelvi hagyományokon kívül más művészetek, illetve tudományágak művelőinek is teret kíván adni. Tagjainak kreativitására építve, sajátos eszközökkel segíteni kívánta Szolnok értékeinek feltárását és népszerűsítését. Ezzel is erősíteni igyekszik a szolnokiak identitástudatát, a lakóhelyhez való ragaszkodását. |
|
A szervezet emblémája Gácsi Mihály Verseghy-portréjával |
|
|
A kör önkéntes civil szervezet, amely tudományos ülések, várostörténeti és székfoglaló előadások rendezését bonyolítja le a lokálpatrióta tagsága és az érdeklődők nagy örömére több mint tíz éve.
A könyvsorozat emblémája
Az Irodalmi Kör hagyományainak megfelelően a Verseghy Kör rendes tagságának feltétele egy székfoglaló előadás megtartása, ahol az új tagok - tárgyi és műfaji megkötöttség nélkül - a maguk tudományterületét vázolják fel az érdeklődőknek.
|
|
|
A felújított székfoglalók megtartásán túl a kör általában havonta szervez előadásokat. A Verseghy Kör várostörténeti előadássorozata 1994-ben indult el Városházi esték címmel. Az elnevezés arra is utal, hogy ezeknek a rendezvényeknek alkalmanként a Szolnok Városi Önkormányzat ad otthont. A hivatal a közgyűlés dísztermét átengedi a kör részére, hogy itt egy-egy estén feleleveníthessék Szolnok történetét és mindennapjait. A Szolnokiakról szolnokiaknak alcímet viselő rendezvénysorozat keretében a város múltbeli jeles polgárainak, alkotóinak életútját ismerhette meg a hallgatóság. A Templomaink elnevezésű egyháztörténeti és a Bemutatkozunk című közoktatási intézményeket bemutató iskolatörténeti sorozatban pedig a helyi kutatók, lelkészek, intézményvezetők és közéleti személyiségek ismertették meg munkásságukat a hallgatósággal. Kísérő műsorral színesítve a meghívott előadó tárgyalását iskolai irodalmi színpadok és énekkarok is rendszeresen felléptek ezeken a programokon. |
A Verseghy Kör 1999. évzáró rendezvényén a Belvárosi Iskola növendékei adtak ünnepi műsort 
A Templomaink című előadássorozat egyik fénypontja a Görög Katolikus Énekkar bemutatkozása volt (2004) |
Kiss Gábor emléktáblája 
Verseghy domborműve (2007) |
A Verseghy Kör más intézményekkel és egyesületekkel szoros kapcsolatot ápol. Az együtműködés eredménye nemcsak a színes rendezvényekben nyílvánul meg, hanem az említett könyvsorozat gondozásával és emlékjelek állításával maradandó nyomot hagy a város életében.
Az egyesület kezdeményezése volt 2005-ben a Kiss Gábor Emlékbizottság megalakítása, Szurmay Ernő elnökletével. Költőként és a két világháború jelentős közéleti személyiségeként is tisztelt Kiss Gábornak, aki a Verseghy Irodalmi Kör elnöke is volt, emléktáblát kívánt állítani a Verseghy Kör a Szabadság tér 2. számú házon, ahol a költő élete utolsó éveiben lakott. A Damjanich Múzeumban kialakított Szolnoki Panteon emléktábláinak avatásakor a Kör tagjai is rendszeresen jelen vannak. Maga a Verseghy Kör szorgalmazta a Panteon Bizottságnál, hogy a költő születésének 250. évfordulója alkalmából Verseghy Ferencről készült dombormű is bekerülhessen a szolnoki kötődésű halhatatlanok társulatába. Az arcél megformálására Simon Ferenc szobrászművészt kérte fel a Verseghy Kör és a megyei könyvtár. |
| Kissné Tóth Lenke pedagógus és költő emlékére, aki a Verseghy Irodalmi Körben is fontos tisztséget viselt, a kör márványtáblát helyezett el szülőházán 2009. április 30-án. Egy évvel később a Verseghy Gimnázium épületében egy domborművet avattunk K. Tóth Lenke tiszteletére. | |
Emléktábla a szülőházon (Aradi utca 2.) (Kósa Károly felvétele) |
Pataky Béla alkotását 2010. január 27-én avatták fel (Kósa Károly felvétele) |
| Betkowski Jenő tudós tanárnak állítottunk emléket 2010. január 28-án a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Iskolai tevékenysége túlmutatott a pedagógusi gyakorlaton. Élen járt a diákok nemzeti öntudatát erősítő kezdeményezésekben, de énnekkart is szervezett, s már akkor rendszeresen publikálták értekezéseit. A tiszai fahajózás legismertebb kutatója a Verseghy Irodalmi Körnek is tagja volt. A felavatott emléktábla a gimnázium, a Verseghy Kör és Szolnok Város Önkormányzatának közös tisztelgése Betkowski Jenő életműve előtt. | |
Betkowski Jenő (A Verseghy Gimnázium évkönyvéből) |
Szurmay Ernő az emléktábla leleplezésekor (Helyi Téma Online felvétele) |
|
|
Verseghy Kör |
|