2. világháborús emlékmű
Györfi Sándor szobrászművész alkotását 1992-ben állították fel.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

2. világháború zsidó áldozatai emléktábla
1947-ben helyezték el a zsinagóga falán a holocaust helyi áldozatainak emléktábláját. A névsor összeállítása két évet vett igénybe. Nem mindenkiről volt adat és haláláról tanú, illetve a hozzátartozók is reménykedtek, hogy családtagjaik még életben vannak. Az emléktábla 461 mártír nevét tartalmazza.
(Kép forrása: Herskó Mózes: A nagykunsági zsidók településtörténete...Karcag, 1991.)

2. világháború zsidó áldoztainak emlékoszlopa
A Holocaust első áldozatai az 1942-ben behívott és a keleti hadszíntérre vezényelt munkaszolgálatosok voltak. A karcagi zsidó családokat 1944 májusában a Temető és a Vágóhíd utcák között kialakított gettóba költöztették. Június elején Szolnokra szállították, majd a hónap végén Auschwitzba és Ausztriába vitték őket.
A zsidó temetőben 1947. augusztus 4-én állította fel az izraelita hitközség a mártírok emlékoszlopát. A gyászünnepség a templomtól a temetőig tartó menettel zárult.
(Kép forrása: A karcagi zsidók története. Jeruzsálem, 1977.)

A karcagi mártírok jeruzsálemi emléktáblája
A karcagi és a város környéki mártírok emléktáblája Cion hegyén Jeruzsálemben, melyet az Izraelben élő volt karcagiak állítottak fel.
(Kép forrása: A karcagi zsidók története. Jeruzsálem, 1977.)

Felszabadulási emlékmű
1945. október 8-án őzték el a német megszállókat a városból. Ennek az eseménynek 1977-ben állítottak emléket. A Madarasi úton található szobor egy sziklát kettéhasító rügyet ábrázol, mely Csikai Márta szobrászművész alkotása.

Szovjet emlékmű
A városháza előtti parkban állt az 5 méter magas mészkő obeliszk, melyet 1945 októberében avattak fel.

Laktanya
1944 áprilisában a harctérre vonuló 1. magyar hadsereg alakulatai között ott volt a 10/III-as zászlóalj a karcagi laktanyából. Ukrajnában és a Kárpátok előterében vettek részt a harcokban. Az 1. magyar hadseregben és más alakulatokban szolgáló karcagak közül 1945 tavaszáig 181-es estek el.
(Kép forrása: Elek György: Várostörténet ötvenkét tételben. Karcag, 2008.)