VERSEGHY FERENC ÉLETRAJZA
szolnok
Szolnok látképe
Lehnhardt Sámuel rézmetsző munkája
"Nem nagy ideje, hogy a síkságokat művelik itt. A törökkel vívott háborúk mindent elpusztítottak...A váron és a ferencrendiek templomán kívül Szolnokon nincs más nevezetesség mint a sóraktár..."
Xavier de Feller belga utazó, 1760 körül


  Verseghy Ferenc 1757. április 3-án született Szolnokon. Születése a kisváros életének számottevő eseménye volt. Keresztelését Pater Hyacinthus Rózsa, a ferencesek rendházfőnöke végezte, keresztapja Bősz Ferenc vármegyei esküdt volt. Apja, Verseghy János a helybéli hivatalnokok egyike, sótiszt, állami poszton álló nemesember. Ferenc édesanyja Schaibl Erzsébet egyszerű asszony volt, de hű feleség és jó anya.
A költő apjának, Versegi Jánosnak Szolnokra kerüléséről, itteni tevékenységéről keveset tud a szakirodalom. A Verseghy-család egyik ága Nógrádban, a másik a Jászságban élt, és büszke volt nemesi származására. A név eredetileg nem a család neve volt, hanem a Pest megyei Verseg község elnevezéséből eredhetett, amit előnévként használtak, mely mellől később az eredeti név elmaradt.
 
Verseghy szüleinek lakóházával kapcsolatos kutatásokat Kaposvári Gyula és Kisfaludi Sándor végeztek 1957-ben. A szolnoki vár 1753-as és 1778-as kéziratos térképeinek segítségével tudták tisztázni, hogy Verseghyék nem a vár területén laktak, amely vélekedés alapján a 19. században ott kapott utcanevet, hanem a Mikoviny térképén szereplő, 1741-ben épült - a városárkon kívül fekvő - sóház környékén. Az 1753-as térkép feltünteti a várban lévő épületek rendeltetését, azokat csak a katonaság használta, a Kamara-városban nem volt megfelelő sótiszti lakás. Így lehetett pontosítani Verseghyék lakását a Verseghy Gimnázium térségére. Telekkönyvileg is meghatározhatók a sótiszti lakások. 1882-ben Szolnok város Tanácsa a kincstártól megvásárolja a Kamara-város és a vár ingatlanai jórészét. Az 1882. február 18-án kelt "Örök adásvételi szerződés" kimondja, hogy továbbra is a kincstár tulajdonát képezik a "dicasterialis épületek". Ezeket az ingatanokat a gimnázium építésekor vette meg a város 1887-ben.

anyakonyv
A ferences plébánia anyakönyve (Szolnok)
Verseghy születésére vonatkozó bejegyzéssel
  verseg
Verseg település címere
(Károly Nóra felvétele - VFMKMI)
Pest 18. század
Pest
Eger
Eger

Édesapja korai halála után édesanyja csak fiának élt. A szolnoki gyermekkori esztendőkhöz sok kedves emléke fűződött Verseghynek. A tudomány első elemeit is még itt szerezte meg, ám kilencéves korában, 1766 őszén anyja felküldte a német ajkú Pestre.
Némi vagyon maradt a családfő után, így mód nyílt gyermekének a jó nevű piarista gimnáziumban való iskoláztatására. A fiatal fiú a kegyesrendi tanáraitól kapott alapot ahhoz a széleskörű tudományos működéshez, mely később a 18. század egyik legképzettebb tudósává avatta.
1769 körül édesanyja az egri püspök számtartójához, Vigh Ingnáchoz ment nőül, Egerbe költözött, és fiát átíratta a jezsuita gimnáziumba. A püspöki udvar barokkos kultúrája maradandó élményt nyújtott a tizenéves Verseghynek. 1771-ben elvégezte a gimnáziumot és 14 évesen döntenie kellett jövőjéről. Verseghy a teológiát választotta.

A teológia öt évre terjedő iskola volt. Az előkészítő osztályt kiváló eredménnyel zárta, és 1774-ben kezdődtek valódi teológiai tanulmányai. Két évet elvégzett, ám a kiváló képességű, több diszciplinában iskolaelső ifjú — nem sokkal a parvus actus — előtt meghátrált, és 1777 májusában otthagyta az egri papi szemináriumot.
Budára költözött, és beiratkozott a királyi várpalotában székelő egyetemre. Itt barátkozott össze Árnyos Pállal, Kreskay Imrével. Többször találkozott Bessenyei Györggyel, Virág Benedekkel, Révai Miklóssal és Gindl Ágostonnal.
Alighanem Kreskay pálos kolostori könyvtárszobájában összegyűlt ambíciókeltő és művelt társaság hatására jelentkezett a pálosok soraiba.
1778. március 13-án avatták be a szerzetbe Eugenius (Jenő) néven. Noviciusként Márianosztrára került. Tanulmányai folytatására 1779-ben Nagyszombatba, a pálos főiskolára küldték. Onnan nemsokára visszahívták a budai egyetemre, ahol nemcsak tanult, hanem már maga is tanította a fiatalabb iskolatársait. 1781-ben befejezte teológiai tanulmányait. 24 évesen Esztergomban szentelték fel áldozó papként.
A felsőgyőri kolostorba került egy nyárra, majd 1781 őszén Nagyszombatba Horeczky báró mellé praefectusnak, nevelőnek. Innen Budára rendelték, ahol filozófiát és matematikát hallgat. Egyik professzora a jászapáti születésű Makó Pál volt.
1783. július 29-én ünnepélyesen a filozófia doktorává avatták. Rendi növendékeket tanított, miközben képezte magát. 1784-ben a teológia borostyánosává avatták fel. Pozsonyban növendék papok nevelője volt, de a következő tanév már Pesten találta.
Rendi szerzetesként hitszónokoskodott, méghozzá magyarul. Az akkor még javarészt német ajkú főváros hívőit a templomban igyekszik magyar szóra szoktatni. Ez ugyan egyházilag engedélyezett volt, de nem elfogadott a német államnyelvű Habsburg Birodalomban. Ha Verseghy lépett szószékre vasárnap, a templom zsúfolásig megtelt, nemcsak pestiekkel és budaiakkal, hanem vidékiekkel is.

Verseghy

Remete Márton festménye
zimonyi

Zimonyi tábor


Milassin Bertalan Miklós (1790-1811)

II. József 1786-ban rendelettel eltörölte a szerzetesrendeket. Emiatt Verseghy Egerbe utazott édesanyjához, és sajtó alá rendezte szentbeszédeit. Pesten megpályázott egy prédikátori állást, ahová hívei is várták vissza. Azonban a papságban szerzett rosszakarói ténykedése következtében elesett az egyházi hivataltól. Bűnösnek tartották barátságát Herpi Krisztina volt klarissza apácával éshitszónoki szabadelvűségét sem nézték jó szemmel egyházi pályatársai..
Így tábori lelkésznek állt. A Kiscell mellett állomásozó katonák helyőrségi lelkésze lett. Egy év múlva, 1788-ban a tábori főpap, Milassin Miklós titkárává nevezte ki Budára.
A török háború Zimony mellett találta. A tábori életmód megrongálta egészségét. A szabácsi ütközetet követően kitört rajta a váltóláz. Izületi betegséget szerzett, és hazaérve Budára, felerősödött a köszvénye is. Ezért leszerelték. Hazakerülvén, új budai otthonában három és fél évig kezelték. Időközben Egerben meghalt nevelőapja, így megkérte édesanyját, hogy költözzön hozzá.
Az eddig csak verselgető pap a hosszas betegség alatt érett igazi költővé. Verseghy a császárvárosba készült, és polgári egzisztenciát remélt. Kötetekké formálta az addig írott munkáit, és sorban eljuttatta őket a cenzorokhoz. Könyveinek kinyomtatását végül az ellene vizsgálatokat vezető egyház akadályozta meg.

1790-től rendszeresen láttak napvilágot a Verseghy-költemények. Ezekben egy ritka hang szólalt meg: a rokokóé. A rokokó stílus a barokk végső, könnyeddé és játékossá kecsesedett változata. Alapjában a francia forradalom előtti francia úri világ ízlését fejezte ki. Stilisztikailag nem volt idegen a haladó íróktól, költőktől, de megvalósítani a költészetben először Verseghynek sikerült. Nagy tetszést is aratott széles körökben. Csak egyházának nem tetszett.
Tudatos magyar magatartása, felvilágosodott eszmevilága mellett ez a játékos, enyhén erotikus világi hang egyre többeknek szúrt szemet.
Mint volt szerzetes, akinek feloszlatták a rendjét, csekély nyugdíjat kapott. Kénytelen volt írásból és magántanításból élni. Úri házaknál házitanító, nyelveket tanított, énekmester volt, és közben rengeteget írt, vitatkozott, fordított.

nagyszombat
Nagyszombat

Tudományos értekezései és költői alkotásai révén Verseghy hírneves író lett. Néhány művéről maga Kazinczy Ferenc is elismerőleg nyilatkozott. A papság azonban rossz szemmel nézte költészetét. A francia Millot apát Az emberi nemzet története című művének lefordításával végleg magára vonta egyházi följebbvalóinak haragját. 1792-ben a budai cenzor posztjára pályázott, a klérus igyekezett tervét megakadályozni.
Antiklerikális fordítása miatt feljelentették a helytartótanácsnál. Az eljárás végén lefogalták a Millot-fordítás kéziratát, és Verseghyt fogságra ítélték, amit a nagyszombati zárdában kellett letöltenie. Másfél hónapi recollectio után visszatért Budára.

nagyszombat
Martinovics Ignác

jakobinusfa
Jakubinus fa
Korabeli rajz a mozgalom elítéltjeiről

Világnézete még inkább radikalizálódott. A francia eszméktől átitatott Verseghy a osztrák király ellen alakult társaság tagja lett.
Részt vett a Budai Societas Euridotorum létrehozásában, ahová Szentjóbi Szabó László és sok más jakobinus járt. Verseghy a társulat elveinek terjesztése mellett fordítási feladatokat is ellátott.

kotta
A "Marsziliai ének" kottája Verseghy kézírásával

Legelőször a francia forradalom indulóját ültette át magyar nyelvre. Mind a Marseillaise, mind egyéb forradalmi és lázító dalok szövegének fordítása is súlyos vádpontként szerepelt, amikor 1795-ben — a Martinovics-féle összeesküvés vádlottjai között — büntetőper indult ellene.

A budai forradalmi központ hangadó képviselőjeként tartóztatták le 1794. december 11-én. Felségsértés és hazaárulás vádjával halálra ítélte a Királyi Tábla, majd a Hétszemélyes Tábla is.
Később, 1795. júniusában, ítéletét meghatározatlan idejű várfogságra változtatták, de verseit nyilvánosan elégették.
A királyhoz írt kegyelmi kérvénye helyett inkább az menthette meg az életét, hogy Martinovics kivégzése után az uralkodó már nem akart még egy papi ruhájú áldozatot.
Raboskodása alatt zajlottak a Napoleon ellen vívott ütközetek, így többször szállították át más-más, osztrák területen fekvő várbörtönbe.
Kufstein (1795—96), Graz (1796—97) és Brünn (1797—1804) börtöncelláiban csaknem tíz évet töltött.

Kufstein
A kufsteini várbörtön rajza Kazinczy Ferenc naplójából
rikoti01 rikoti02
Rikoti Mátyás címlapja


Magyar Aglaja

1803-ban édesanyja kegyelmét kért számára a királytól. Kiszabadult. Se testét, se lelkét nem törte meg a szenvedés. Költészetében ettől kezdve több a humor, mint azelőtt.
Úri házaknál lehetett továbbra is nyelvmester, zenét is taníthatott. Gróf Szapáry János főudvarmester leányának, Leopoldinának nevelője 1804—1812 között, majd 1813—1818-ban a helytartótanács szolgálatában dolgozott.
Tele volt mondanivalóval. A felvilágosodás igéit mosoly mögé akarta rejteni.
Rikóti Mátyás címen derűs hangú verses regényt írt. Azután jött méltatlanul elfelejtett, kitűnő szatírája, a Kolomposi Szarvas Gergely úrról.
Fordított mindent, amiről úgy vélte, kedve támadhat rá az olvasónak. Közben nyelvtudományi műveket fogalmazott, és kiadott egy egész kötet megzenésített dalt kottával együtt: szövegét is, zenéjét is ő írta. Azután következett mulatságos regénye, a Gróf Kaczaifalvi László avagy a természetes ember. Ez Rousseau világnézetének népszerűsítése is, paródiája is. Igen méltatlanul felejtettük el, pedig nemegyszer már az abszurd humor határát súrolja.
Írt egy népszerű világtörténelmi könyvet is. Történelmi regénye, a Vak Béla alighanem az első kísérlet a magyar romantikus regénytípus megteremtésére.

Későbbi éveiben főleg a nyelvészet foglalta le. Magyarul, németül és latinul disputált a nyelvészekkel. A nyelvtudományban ma is eleven vita, hogy hol és mennyiben volt neki igaza, hol az ellenfeleinek. Ma úgy látjuk, több igaza volt, mint ahogy kortársai megítélték. Kétségtelen, hogy nyelvtudományunk fejlődésében nagy szerepe volt.
Ahogy múlt az idő, úgy növekedett a csendes visszahúzódásban élő Verseghy tekintélye.
Az idő közeledett a reformokhoz, és a fokozódó nemzettudat elismeréssel fordult azok felé, akik egy emberöltővel korábban elkezdték a küzdelmet a nemzeti nyelv jogáért, gazdagításáért, szépítéséért.
Az egyházi vezetők többsége sem zárkozott el a nemzeti követelmények elől.
Így a hajdan oly gyanús papban, a Marseillaise fordítójában, túl hatvanadik évén, már az úttörő poétát, a vitatható, de tiszteletre méltó nyelvtudóst, a szenvedélyes nemzetnevelőt és főleg a börtönviselt magyar hazafit látták.
Életének végső műve egyenest egyházi megbízás volt. Megbízták a latinul, görögül, héberül egyaránt jól tudó Verseghyt, hogy vesse egybe a Biblia magyar szövegét az eredetiekkel, s jelölje meg, hol talál eltérésre, s milyen módosítást javasol.
Igen nagy munka volt. Verseghy utolsó éveit igénybe vette, de elkészült vele. Nagy terjedelmű latin nyelvű jelentése szép példája a szakszerű és lelkiismeretes fordításkritikának. Végeredményben nem javasolta a Káldi-féle szöveg új kiadását, hanem új fordítást tartott szükségesnek.

Tiszta Magyarság
A tiszta magyarság avvagy a csinos magyar beszédre
és helyes írásra vezérlő értekezések



Tisztátlan Magyarság
Miklósfi János:
Tisztátlan Magyarság című ellenirata (1805)
varkapu
Buda, várkapu a Tabánnál

Budán, egy vízivárosi házban élt a Duna partjához közel, a Medve utcában, egy ideig idős édesanyjával, akinek 1814-ben bekövetkezett halála után a tudós teljes visszavonultságban élt.
Verseghy Ferenc 1822. december 15-én hunyt el. Két napra rá néhány közeli barátja és tisztelői kísérték utolsó útjára a vízivárosi temetőbe.
1931-ben a temetőt felszámolták, így lehetősége nyílt Szolnok vezetőinek, hogy Verseghy hamvait elszállíthassák, és szülővárosában díszsírhelyen helyezzék örök nyugalomba.

siremlek
Verseghy síremléke a szolnoki katolikus temetőben
Kósa Károly felvétele