Emléktáblák, szobrok, közterek
Rézmetszet 1825-ből.
|
|
Kőszeghy-Winkler Elemér (1882—1984) művészettörténész és festő rajza.
|
|
Ismeretlen szerző alkotása
|
|
Chiovini Ferenc, a Szolnoki Művésztelep tagja, a Verseghy Gimnázium Munkácsy-díjas öregdiákja által 1937-ben készített életnagyságú portrét a tanintézmény államosításának 50. évfordulójára rendezett ünnepségen leplezték le. 1944-ig az iskola őrizte, amikor is háborús pusztításnak esett áldozatul.
|
|
Chiovini Ferenc grafikája, mely az Erkölcsi levelek című miniatűr könyvet is illusztrálta (Szolnok, 1987) |
|
Remete Márton a Verseghy Irodalmi Kör kezdeményezésére és megbízására festette meg 1937-ben a tudós fél alakos képét. A művész gondos előtanulmányokat végzett. Felhasználta a Höfel-féle rézmetszetet és a Gróf Kaczaifalvi 1911-es kiadásában megjelent arcképet. A festmény a kor embere által elképzelt töprengő, szenvedélyes, mélyen gondolkodó, élete delén álló Verseghyt ragadta meg.
|
|
Bokros László festőművész metszete. Bokros László feleségével, Bokros Júlia keramikussal a Szolnoki Művésztelepen élt és alkotott 1957 és 1987 között. A megye 1979-ben művészeti díjjal jutalmazta e helyi alkotóközösségben kifejtett munkásságát.
|
|
Pataky Béla grafikus rézkarca a Verseghy Gimnázium részére készült.
|
|
Patay Mihály (1910—1956) szolnoki születésű festőművész fametszete a Verseghy Könyvtár részére.
|
|
Fery Antal (1908—1994) tervezőgrafikus által készített ex libris az Ünnepi Könyvhét tiszteletére (1975).
|
|
Fery Antal linómetszete a Verseghy Könyvtár részére (1976.)
|
|
Linóleum-metszet. Gácsi Mihály (1926—1987) Munkácsy-díjas grafikusművész alkotása, aki 28 éven át, 1974-ig volt a Szolnoki Művésztelep alkotója.
|
|
Winderkomm Ervin bélyege (1982) |
|
Szabó László 1972-ben készített Verseghy-emlékérme a Szolnok Megyei Numizmatikai Társaság tisztelgése volt Verseghy halálának 150. évfordulójára.
|
|
|
Verseghy-emlékérem, Szabó Béla alkotása (1995).
|
A szolnoki Verseghy-szobor alkotója a Párizsi Világkiállításon (1937) Grand Prix-díjat nyert Borbereki Kováts Zoltán (1907—1992), a Szolnoki Művésztelep szobrászművésze. A márvány talapzaton álló bronz mellszobrot 1934. szeptember 30-án leplezték le a Tisza Szálló mögötti parkrészen.
|
|
Szolnok Város Tanácsa és a Verseghy Ferenc Gimnázium által készített emléktábla. A költő halálának 140. évfordulója alkalmából leplezték le 1962. december 20-án az iskola bejárata melletti falrészen.
|
|
Verseghy domborműve Pogány Gábor Benő alkotása, amelyet 2004. április 2-án avatták fel. A gimnázium bejárata mellett, a fél alakos portrét a korábbi emléktábla fölé helyezték el, melyen a költő Külső Szolnok című versének kezdő sora olvasható.
|
|
Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulójának tiszteletére a Verseghy Kör és a Verseghy Könyvtár emléktáblát avatott a könyvtár Kossuth téri főbejáratánál.
|
|
Simon Ferenc szobrászművész domborműve a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet épületében és a Szolnoki Pantheonban is elhelyezésre került a városi emlékünnepségekhez kapcsolódva 2007 áprilisában.
|
|
Verseghy sírja a szolnoki katolikus temetőben.
|
|
A ma látható, kőből készült síremléket 1966 áprilisában avatták fel.
|
|
A költő-tudós nevét intézmények mellett közterek is viselik Szolnokon: a Verseghy út és a Verseghy park. A sétány Rerrich Béla tervei alapján 1926-ban készült, barokk stílusban. Szimmetrikus gyöngykavics sétányokkal tagolt és a gyepfelületbe rajzolódó virágágyak, a barokkos magas kőedények, a békás tó és a sűrű fasorok árnyékában áll a névadó szobra a nosztalgiapadok és vas kandelláberek gyűrűjében. |
|
Sághy Ferencz: Verseghy Ferencz maradvánnyai és élete Budánn, 1825
|