Verseghy Ferenc 250 - Emlékjelek

EMLÉKJELEK

Képírók alkotásai Verseghy Ferencről
Emléktáblák, szobrok, közterek

Rézmetszet 1825-ből.
Sághy Ferenc Verseghy Ferencz Maradvánnyai és Élete című kötetét (1825) illusztráló arcképhez a rajzot a német Avenarius tanító és festő, a metszetet pedig a bécsi Höfel Balázs (1792—1863) készítette.
Ez a kép szerepel Császár Elemérnek a tudós életéről és művéről az Akadémia által kiadott művében (1903), valamint a Vargha Balázs által válogatott Verseghy-verseskötetben is. (Budapest, 1956)

Kőszeghy-Winkler Elemér (1882—1984) művészettörténész és festő rajza.
Az alkotás a Gróf Kaczaifalvi László... című Verseghy-mű 1911-i kiadásában szerepel illusztrációként, a kép alatt Verseghy Ferenc aláírásával.

Ismeretlen szerző alkotása
Közli a Magyar irodalmi lexikon (Budapest, 1965. III. kötet, 517. p.)

Chiovini Ferenc, a Szolnoki Művésztelep tagja, a Verseghy Gimnázium Munkácsy-díjas öregdiákja által 1937-ben készített életnagyságú portrét a tanintézmény államosításának 50. évfordulójára rendezett ünnepségen leplezték le. 1944-ig az iskola őrizte, amikor is háborús pusztításnak esett áldozatul.
A képről készült fényképmásolat maradt fenn, amit az iskola jubileumi értesítője őrzött meg. Ez a fotó illusztrálja az 1987-ben megjelent Verseghy Ferenc levele Porthan finn nyelvész professzornak 1794-ből című kiadvány borítóját.

Chiovini Ferenc grafikája, mely az Erkölcsi levelek című miniatűr könyvet is illusztrálta (Szolnok, 1987)

Remete Márton a Verseghy Irodalmi Kör kezdeményezésére és megbízására festette meg 1937-ben a tudós fél alakos képét. A művész gondos előtanulmányokat végzett. Felhasználta a Höfel-féle rézmetszetet és a Gróf Kaczaifalvi 1911-es kiadásában megjelent arcképet. A festmény a kor embere által elképzelt töprengő, szenvedélyes, mélyen gondolkodó, élete delén álló Verseghyt ragadta meg.
Kezdetben a kép a Szolnoki Múzeumi és Könyvtári Egylet által őrzött Verseghy-relikviák között volt kiállítva, majd a könyvtár olvasószobájába lett áthelyezve. Ma a megyei könyvtár Verseghy-termének falát díszíti.

Bokros László festőművész metszete. Bokros László feleségével, Bokros Júlia keramikussal a Szolnoki Művésztelepen élt és alkotott 1957 és 1987 között. A megye 1979-ben művészeti díjjal jutalmazta e helyi alkotóközösségben kifejtett munkásságát.
Az alkotás a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében található.

Pataky Béla grafikus rézkarca a Verseghy Gimnázium részére készült.
A képen az iskola címere (fent) és épülete látható.
A címerrajzot Baranyó Sándor festőművész, az iskola volt tanulója tervezte 1957-ben, amely közel 10 évig szolgált a diákok egyensapkáján.

Patay Mihály (1910—1956) szolnoki születésű festőművész fametszete a Verseghy Könyvtár részére.
A kép a könyvtár emblémájaként a rendezvények meghívóján és az olvasójegyek borítóján is szerepelt évtizedeken át.
Az alkotás a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében található.

Fery Antal (1908—1994) tervezőgrafikus által készített ex libris az Ünnepi Könyvhét tiszteletére (1975).
A metszetben a régi szolnoki vár, a Jubileum téri 24 emeletes épület és a város korabeli címere látható.
Az alkotás a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében található.

Fery Antal linómetszete a Verseghy Könyvtár részére (1976.)
Az alkotás a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében található.

Linóleum-metszet. Gácsi Mihály (1926—1987) Munkácsy-díjas grafikusművész alkotása, aki 28 éven át, 1974-ig volt a Szolnoki Művésztelep alkotója.
Az ábrázolás az In memoriam Verseghy Ferenc címet viselő kiadványsorozat borítóját díszíti.

Winderkomm Ervin bélyege (1982)

Szabó László 1972-ben készített Verseghy-emlékérme a Szolnok Megyei Numizmatikai Társaság tisztelgése volt Verseghy halálának 150. évfordulójára.
Az érem fényképe szerepel a Verseghy Diáknapok műsorfüzetén is.

Verseghy-emlékérem, Szabó Béla alkotása (1995).
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Numizmatikai Társaság a jakobinus mozgalom kétszázadik évfordulója alkalmából adta ki a domborműves érmet. Az arany, ezüst és bronz változatban is elkészült plakett Verseghy-portréja felett a születési és halálozási dátum olvasható, a hátoldalon pedig a régi Tisza menti sóházak láthatók, előttük a folyón úszó hajóval. Hangsúlyozva a költő szolnoki kötődését, amelyre az idézet Külső Szolnok sorai is utalnak.
Az érme első darabjait az 1993-ban megalakult Verseghy Kör tagjai kapták meg.

A szolnoki Verseghy-szobor alkotója a Párizsi Világkiállításon (1937) Grand Prix-díjat nyert Borbereki Kováts Zoltán (1907—1992), a Szolnoki Művésztelep szobrászművésze. A márvány talapzaton álló bronz mellszobrot 1934. szeptember 30-án leplezték le a Tisza Szálló mögötti parkrészen.
A Szolnoki Városi Tanács 1955. évi fényképpályázatán jutalmazott Papp Lajos Verstanulók című képe.

Szolnok Város Tanácsa és a Verseghy Ferenc Gimnázium által készített emléktábla. A költő halálának 140. évfordulója alkalmából leplezték le 1962. december 20-án az iskola bejárata melletti falrészen.
Kósa Károly felvétele

Verseghy domborműve Pogány Gábor Benő alkotása, amelyet 2004. április 2-án avatták fel. A gimnázium bejárata mellett, a fél alakos portrét a korábbi emléktábla fölé helyezték el, melyen a költő Külső Szolnok című versének kezdő sora olvasható.
Kósa Károly felvétele

Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulójának tiszteletére a Verseghy Kör és a Verseghy Könyvtár emléktáblát avatott a könyvtár Kossuth téri főbejáratánál.
Takáts Béla felvétele

Simon Ferenc szobrászművész domborműve a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet épületében és a Szolnoki Pantheonban is elhelyezésre került a városi emlékünnepségekhez kapcsolódva 2007 áprilisában.
Takáts Béla felvétele

Verseghy sírja a szolnoki katolikus temetőben.
A gimnázium fotószakosztálya által 1957 körül készített fotón még az a keményfa kereszt látható, mely a tervezett végső emlékmű elkészültéig jelezte a "hazatért" költő sírját.

A ma látható, kőből készült síremléket 1966 áprilisában avatták fel.
Kósa Károly felvétele

A költő-tudós nevét intézmények mellett közterek is viselik Szolnokon: a Verseghy út és a Verseghy park. A sétány Rerrich Béla tervei alapján 1926-ban készült, barokk stílusban. Szimmetrikus gyöngykavics sétányokkal tagolt és a gyepfelületbe rajzolódó virágágyak, a barokkos magas kőedények, a békás tó és a sűrű fasorok árnyékában áll a névadó szobra a nosztalgiapadok és vas kandelláberek gyűrűjében.

Felhasznált irodalom:

Sághy Ferencz: Verseghy Ferencz maradvánnyai és élete Budánn, 1825
Császár Elemér: Verseghy Ferencz élete és művei Budapest: Magy. Tud. Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága, 1903.
Verseghy Ferencz: Gróf Kaczaifalvi László avagy a természetes ember. Budapest: Franklin Társulat, 1911.
A szolnoki M. Kir. Állami Verseghy Ferenc Gimnázium ... értesítője az 1937—38. tanévről Szolnok, 1938.
Versegi Ferenc válogatott versek Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1956.
A Szolnok Városi Tanács ... In: Szolnok Megyei Néplap 13. évf. 295. sz. (1962. december 18.) p. 6.
Verseghy diáknapok '72. Szolnok, 1972.
In memoriam Verseghy Ferenc. Emlékkönyv... Szolnok, 1973.
Papp Lajos: Verstanulók [fotó] In: Jászkunság II. évf. 5. sz. (1955. október) [1.] t.
Verseghy Ferenc levele Porthan finn nyelvész professzornak 1794-ből Szolnok: Damjanich János Múzeum, 1984.
Verseghy Ferenc... /összeáll. Pápayné Kemenczey Judit. Szolnok: Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1984.
Verseghy Ferenc: Erkölcsi levelek. Szolnok: Verseghy Ferenc Könyvtár, 1987

	Rézmetszet 1825-ből. Sághy Ferenc Verseghy Ferencz Maradvánnyai és Élete című kötetét (1825) illusztráló arcképhez a rajzot a német Avenarius tanító és festő, a metszetet pedig a bécsi Höfel Balázs (1792—1863) készítette. Ez a kép szerepel Császár Elemérnek a tudós életéről és művéről az Akadémia által kiadott művében (1903), valamint a Vargha Balázs által válogatott Verseghy-verseskötetben is. (Budapest, 1956)
	Kőszeghy-Winkler Elemér (1882—1984) művészettörténész és festő rajza. Az alkotás a Gróf Kaczaifalvi László... című Verseghy-mű 1911-i kiadásában szerepel illusztrációként, a kép alatt Verseghy Ferenc aláírásával.
	Ismeretlen szerző alkotása Közli a Magyar irodalmi lexikon (Budapest, 1965. III. kötet, 517. p.)
	Chiovini Ferenc, a Szolnoki Művésztelep tagja, a Verseghy Gimnázium Munkácsy-díjas öregdiákja által 1937-ben készített életnagyságú portrét a tanintézmény államosításának 50. évfordulójára rendezett ünnepségen leplezték le. 1944-ig az iskola őrizte, amikor is háborús pusztításnak esett áldozatul. A képről készült fényképmásolat maradt fenn, amit az iskola jubileumi értesítője őrzött meg. Ez a fotó illusztrálja az 1987-ben megjelent Verseghy Ferenc levele Porthan finn nyelvész professzornak 1794-ből című kiadvány borítóját.
	Chiovini Ferenc grafikája, mely az Erkölcsi levelek című miniatűr könyvet is illusztrálta (Szolnok, 1987)
	Remete Márton a Verseghy Irodalmi Kör kezdeményezésére és megbízására festette meg 1937-ben a tudós fél alakos képét. A művész gondos előtanulmányokat végzett. Felhasználta a Höfel-féle rézmetszetet és a Gróf Kaczaifalvi 1911-es kiadásában megjelent arcképet. A festmény a kor embere által elképzelt töprengő, szenvedélyes, mélyen gondolkodó, élete delén álló Verseghyt ragadta meg. Kezdetben a kép a Szolnoki Múzeumi és Könyvtári Egylet által őrzött Verseghy-relikviák között volt kiállítva, majd a könyvtár olvasószobájába lett áthelyezve. Ma a megyei könyvtár Verseghy-termének falát díszíti.
	Bokros László festőművész metszete. Bokros László feleségével, Bokros Júlia keramikussal a Szolnoki Művésztelepen élt és alkotott 1957 és 1987 között. A megye 1979-ben művészeti díjjal jutalmazta e helyi alkotóközösségben kifejtett munkásságát. Az alkotás a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében található.
	Pataky Béla grafikus rézkarca a Verseghy Gimnázium részére készült. A képen az iskola címere (fent) és épülete látható. A címerrajzot Baranyó Sándor festőművész, az iskola volt tanulója tervezte 1957-ben, amely közel 10 évig szolgált a diákok egyensapkáján.
	Patay Mihály (1910—1956) szolnoki születésű festőművész fametszete a Verseghy Könyvtár részére. A kép a könyvtár emblémájaként a rendezvények meghívóján és az olvasójegyek borítóján is szerepelt évtizedeken át. Az alkotás a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében található.
	Fery Antal (1908—1994) tervezőgrafikus által készített ex libris az Ünnepi Könyvhét tiszteletére (1975). A metszetben a régi szolnoki vár, a Jubileum téri 24 emeletes épület és a város korabeli címere látható. Az alkotás a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében található.
	Fery Antal linómetszete a Verseghy Könyvtár részére (1976.) Az alkotás a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményében található.
	Linóleum-metszet. Gácsi Mihály (1926—1987) Munkácsy-díjas grafikusművész alkotása, aki 28 éven át, 1974-ig volt a Szolnoki Művésztelep alkotója. Az ábrázolás az In memoriam Verseghy Ferenc címet viselő kiadványsorozat borítóját díszíti.
	Winderkomm Ervin bélyege (1982)
	Szabó László 1972-ben készített Verseghy-emlékérme a Szolnok Megyei Numizmatikai Társaság tisztelgése volt Verseghy halálának 150. évfordulójára. Az érem fényképe szerepel a Verseghy Diáknapok műsorfüzetén is.
	Verseghy-emlékérem, Szabó Béla alkotása (1995). A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Numizmatikai Társaság a jakobinus mozgalom kétszázadik évfordulója alkalmából adta ki a domborműves érmet. Az arany, ezüst és bronz változatban is elkészült plakett Verseghy-portréja felett a születési és halálozási dátum olvasható, a hátoldalon pedig a régi Tisza menti sóházak láthatók, előttük a folyón úszó hajóval. Hangsúlyozva a költő szolnoki kötődését, amelyre az idézet Külső Szolnok sorai is utalnak. Az érme első darabjait az 1993-ban megalakult Verseghy Kör tagjai kapták meg.
	A szolnoki Verseghy-szobor alkotója a Párizsi Világkiállításon (1937) Grand Prix-díjat nyert Borbereki Kováts Zoltán (1907—1992), a Szolnoki Művésztelep szobrászművésze. A márvány talapzaton álló bronz mellszobrot 1934. szeptember 30-án leplezték le a Tisza Szálló mögötti parkrészen. A Szolnoki Városi Tanács 1955. évi fényképpályázatán jutalmazott Papp Lajos Verstanulók című képe.
	Szolnok Város Tanácsa és a Verseghy Ferenc Gimnázium által készített emléktábla. A költő halálának 140. évfordulója alkalmából leplezték le 1962. december 20-án az iskola bejárata melletti falrészen. Kósa Károly felvétele
	Verseghy domborműve Pogány Gábor Benő alkotása, amelyet 2004. április 2-án avatták fel. A gimnázium bejárata mellett, a fél alakos portrét a korábbi emléktábla fölé helyezték el, melyen a költő Külső Szolnok című versének kezdő sora olvasható. Kósa Károly felvétele
	Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulójának tiszteletére a Verseghy Kör és a Verseghy Könyvtár emléktáblát avatott a könyvtár Kossuth téri főbejáratánál. Takáts Béla felvétele
	Simon Ferenc szobrászművész domborműve a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet épületében és a Szolnoki Pantheonban is elhelyezésre került a városi emlékünnepségekhez kapcsolódva 2007 áprilisában. Takáts Béla felvétele
	Verseghy sírja a szolnoki katolikus temetőben. A gimnázium fotószakosztálya által 1957 körül készített fotón még az a keményfa kereszt látható, mely a tervezett végső emlékmű elkészültéig jelezte a "hazatért" költő sírját.
	A ma látható, kőből készült síremléket 1966 áprilisában avatták fel. Kósa Károly felvétele
	A költő-tudós nevét intézmények mellett közterek is viselik Szolnokon: a Verseghy út és a Verseghy park. A sétány Rerrich Béla tervei alapján 1926-ban készült, barokk stílusban. Szimmetrikus gyöngykavics sétányokkal tagolt és a gyepfelületbe rajzolódó virágágyak, a barokkos magas kőedények, a békás tó és a sűrű fasorok árnyékában áll a névadó szobra a nosztalgiapadok és vas kandelláberek gyűrűjében.
Felhasznált irodalom: Sághy Ferencz: Verseghy Ferencz maradvánnyai és élete Budánn, 1825 Császár Elemér: Verseghy Ferencz élete és művei Budapest: Magy. Tud. Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága, 1903. Verseghy Ferencz: Gróf Kaczaifalvi László avagy a természetes ember. Budapest: Franklin Társulat, 1911. A szolnoki M. Kir. Állami Verseghy Ferenc Gimnázium ... értesítője az 1937—38. tanévről Szolnok, 1938. Versegi Ferenc válogatott versek Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1956. A Szolnok Városi Tanács ... In: Szolnok Megyei Néplap 13. évf. 295. sz. (1962. december 18.) p. 6. Verseghy diáknapok '72. Szolnok, 1972. In memoriam Verseghy Ferenc. Emlékkönyv... Szolnok, 1973. Papp Lajos: Verstanulók [fotó] In: Jászkunság II. évf. 5. sz. (1955. október) [1.] t. Verseghy Ferenc levele Porthan finn nyelvész professzornak 1794-ből Szolnok: Damjanich János Múzeum, 1984. Verseghy Ferenc... /összeáll. Pápayné Kemenczey Judit. Szolnok: Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1984. Verseghy Ferenc: Erkölcsi levelek. Szolnok: Verseghy Ferenc Könyvtár, 1987

Verseghy Ferenc (1757-1822)

Verseghy Ferenc
(1757-1822)