VERSEGHY NYELVMŰVELŐ VERSENY - Verseghy nevében Verseghy nyomában

 

vnyvferis
Fery Antal metszete (1977)
"Íze szerint, s szabadon bánjék nyelvével akárki."
Verseghy Ferenc

Könyvtárunk Verseghy Ferenc munkásságára épített tudományos és népszerűsítő tevékenységének egyik fontos alapkőve a gyermekek számára indított — és 28 évig folyamatosan meghirdetett — Verseghy nyelvművelő verseny.
A versenyt megálmodó könyvtárosok 1976-ban a nyelvi ismeretterjesztésnek egy új formáját alakították ki, amely a gyermekek számára anyanyelvünk örömteli felfedezését jelenti.
Ezt vallva, a Verseghy-verseny meghirdetésével könyvtárunk is részt vállalt a felnövekvő nemzedék anyanyelvi műveltségének fejlesztésében.

v_erem01
A nyelvművelő verseny legjobbjait megillető emlékplakett
 
vnyv1984-01s
Országos megnyitó (1984)
vnyv1984-02s
Országos döntő díjkiosztója (1984)
 
vnyv1980a
Az 1987. tavaszi verseny
szóbeli fordulójának résztvevői és...

 
vnyv1987b
a nyertes diákok 1987-ben
(Korényi Éva felvétele, Néplap)

 
nyelvmuv01s
Pápayné Kemenczey Judit és Bertalanné Kovács Piroska (2001)
 
nyelvmuv02s
Grétsy László, a zsűri elnöke (2001)
 

A gyermekek anyanyelv iránti természetes kiváncsisága és a nyelvhasználatuk közötti ellentmondás késztette a könyvtárosokat arra, hogy — az iskolai feladatoktól eltérően — az általuk megismert gyermeki érdeklődésre építve mozgalmat indítsanak nyelvünk jobbításáért és gazdagításáért.
A kitalált rendezvényt verseny formájában gondolták megvalósítani. A könyvtár megyei zsűrije válogatta ki a jelentkezőkből a továbbjutókat.
 ,
Ez a bírólóbizottság működött közre minden fordulóban. Mindig az összes feladatmegfejtést vetette egybe. Így valóban a legjobbakat tudta kiválogatni. A verseny hamar az anyanyelvi oktatás mércéjévé vált és tekintélyt szerzett magának a magyartanárok és az iskolák előtt. A lebonyolításnak a módjával néhány év alatt sikerült elérniük azt, hogy a benevező tanulók száma az 1000 főt is meghaladta évente. Az általános iskolások körében valóban mozgalommá vált a nyelvművelés.

Az első tíz évben a rendezők csak Szolnok megye általános iskolásaihoz fordultak, majd — amikor már a szervezésben kellő tapasztalatot szereztek — 1987-ben országossá bővült a vetélkedő és 1989-től a szomszéd országokból is érkeztek versenyzők.
Az 1979-től a verseny szerves részeként a döntőt egyhetes nyelvi tábor előzte meg, amelyhez 1990-től határontúli diákok is csatlakoztak.

zebegeny1981_01s
A tábori zászló
Zebegény, 1981. július
zebegeny1981_02s
Író-olvasó találkozó Kiss Annával
Zebegény, 1981. július

Az 1990-es évek elején már az általános iskolai tanároknak is hirdettek pályázatot, amelyben a nyelvtanítást megújító módszerek bemutatását és értékelését kérték. A legjobb pályamunkákat meg is jelentették a megyei könyvtár gondozásában.
 
1993 őszén megindult a Verseghy Akadémia. A négy féléves kurzuson az általános iskolai tanárok gazdagíthatták anyanyelv-tanítási és módszertani ismereteiket.
A Verseghy nyelvművelő verseny feladatait az első esztendőkben maguk a gyermekkönyvtárosok fogalmazták Pápayné Kemenczei Judit vezetésével. Később nyelvészeket kértek fel, hogy tevékeny közreműködésükkel könnyítsenek munkájukon: Hernádi Sándor, az ELTE Tanárképző Főiskola tanára, aki a Verseghy Akadémiát is irányította; Szűts László, az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa.
A két nyelvésznek szerepe volt a nyelvművelő versenyhez kötődő Munkafüzet (1990) megjelentetésében. A tanárok és a diákok lelkesedését is növelte, hogy munkájukat tudós szakemberek dolgozták fel.

akademia
A mesterkurzus felhívása egy helyi lapban
 

A több ezer gyerek szereplése anyanyelv-tanítás tükrévé vált. A verseny majdnem harminc évének nyelvpedagógiai tapasztalatai és tanulságai számos cikkben kerültek lejegyzésre az Édes Anyanyelvünk és a Magyar Nyelvőr szakfolyóiratokban. Pápayné Kemenczey Judit is több könyvtáros konferencián, tanulmánykötetben és szakfolyóiratban fejtette ki a Verseghy nyelvművelő verseny eredményeit.
 
Bizonyára ezek a több évtizedes tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy Kopiás Sándor egykori népművelő, Szolnok város közművelődési szakreferense 1990-ben felvetette egy Anyanyelvi Központ létrehozásának ötletét Szolnokon. A Verseghy-kultusz ápolását és az anyanyelvi kultúra országos módszertani gondozását egy magas színvonalú intézmény megalapításával kívánta szolgálni. Egy olyan műhelyt álmodott meg, amely felvállná a magyar nyelvkultúra céltudatos, összehangolt fejlesztését, a nyelvművelés szakmai, módszertani segítségét és az egészséges új nyelvi jelenségek népszerűsítését.
 
Elképzelései szerint a Verseghy Ferenc Anyanyelvi Központ a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével, valamint a megyei könyvtárral karöltve minden olyan szervezettel és egyesülettel együttműködve tevékenykedve, amely valamilyen módon hivatásának tekinti a magyar szellemiség ápolását. A létrehozandó intézmény az iskolákkal alakított volna ki szorosabb munkakapcsoltot az ifjúság anyanyelvi kultúrájának csiszolása érdekében, a pedagógusok alkotó jellegű közreműködésével. Kópiás Sándor a központ finanszírozására számításba vette a Soros Alapítvány és a Magyarok Világszövetségének esetleges anyagi támogatását is, valamint az egyházak és üzlet emberek mecénásként való fekérését.
Kópiás Sándor az Édes Anyanyelvünk és a Új Néplap hasábjain megjelent felvetésére a megyei könyvtár és a levéltár akkori vezetői reagáltak olvasói levélben. Horváth Károly és és Botka János örömmel fogadta a javaslatot és reményét fejezte ki, hogy a megyei és városi önkormányzat vezetői is felfigyelnek rá és felkarolják a Verseghy-kultusz és a magyar nyelv ápolásának önálló intézménnyé avatásának gondolatát. Bár a központ ötlete csak idea maradt, azonban Verseghy Ferenc emlékének ápolása és az anyanyelvi ismeretterjesztés a megyei és a városi művelődési intézmények fontos célkitűzése maradt.

A Verseghy nyelvművelő verseny mozgalma 2004-ben megszakadt. Bízunk benne, hogy még újra feleleveníthető lesz a rendezvények több évtizedes sikere, amely elérte, hogy fiatal versenyzőinek figyelme a tanórán kívül is az anyanyelvükre irányuljon.

levelvnyv
Albertirsai általános iskola lelkes levele
a verseny szervezői részére (1999)

 
diskay01
Oklevél
Diskay Lenke grafikája

 
vnyvoklev
Oklevél (1995)

Felhasznált irodalom:

Országos nyelvművelő verseny a megyeszékhelyen. In: Néplap 1987. március 30. 1.,3. p.
Verseghy nyelvművelő verseny. Szolnok: Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1989.
Kopiás Sándor: Létesüljön Szolnokon Verseghy Ferenc Anyanyelvű Központ. In: Új Néplap 1990. november 1. p. 12.
Horváth Károly: Verseghy intézet a Verseghy könyvtárban. In: Új Néplap 1990. november 8. p. 4.
Botka János: A Verseghy-intézet. In: Új Néplap 1990. november 15. p. 4.
Kopiás Sándor: Verseghy Anyanyelvi Központ. In: Édes Anyanyelvünk 1991. 3. sz. p. 12-13.
Verseghy Akadémia. In: Telegráf 1993. július 2. p. 14.
Seprősi-Czárán György: Nyelvötvözet. In: Telegráf 1993. július 9. p. 9.
Verseghy nyelvművelő verseny. In: Művelődési Közlöny 1995. augusztus 1266-1267. p.
25 éves a Verseghy Nyelvművelő verseny. Szolnok, 2001.
Pápayné Kemenczey Judit: Verseghy nevében - Verseghy szellemében. Nyelvművelő verseny.
In: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve, 1952-2002. Szolnok, 2002